Így tanították az újkorban a siketeketHír | 2012.11.14.
Egy angliai majorság területéről származó, több mint 300 éves bőrkötésű kézirat lehet az egyik legkorábbi olyan szöveg, amely a siketek kommunikációját segítette. A jelnyelv kezdetleges formájáról árulkodó metódus sikerességét bizonyítja, hogy a nemesi családba született siketnéma fiú később jól kommunikált társaival.
A kézirat egy angol nemesi származású ifjú, egy bizonyos Alexander Popham tulajdonában volt, akit a szöveg segítségével tanítottak kommunikálni az 1660-as években. A bőrkötésű jegyzetfüzetet még 2008-ban, az egyik angliai majorságban, Littlecote House-nál találták meg.
A ritkaságszámba menő felfedezés azt sugallja, hogy Popham tanítója, John Wallis jó pár évszázaddal megelőzte a korát, felismerve azt, hogy a siketeknek saját nyelvre van szükségük a halló társaikkal való kommunikáció elsajátításához – magyarázta David Cram oxfordi nyelvész.
„Wallis amellett érvelt, hogy ha meg akarjuk tanítani egy siketnek a nyelvünket, akkor nekünk is meg kell tanulnunk a halláskárosultak nyelvét” – nyilatkozta Cram a LiveScience-nek, hozzátéve, hogy Wallis minden bizonnyal a jelnyelv egy kezdetleges formáját gyakoroltatta tanítványával. A könyvecske ehhez nyújtott segítséget: a kézirat a hangok kiejtése mellett a szintaxis és a fonetika rejtelmeibe vezette be a nebulót a különféle jelek, ábrák segítségével.
Forrás: MÚLT-KOR.HU
