Így dolgozzunk hőségbenHír | 2016.07.08.

Egészségügyi és munkabiztonsági kockázatai is vannak a nagy melegben végzett munkának.

Nyáron, a nagy melegben a hőmérséklet emelkedésével egyenes arányban nő a szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja.

A magas hőmérséklet hatására csökken a szellemi éberség, így a munkahelyen is számolni kell azzal, hogy emiatt kevésbé tudunk odafigyelni a munkánkra, ráadásul a fizikai teljesítőképességünk is rosszabb. A nagy meleg miatt csökkenhet a munkavállalók koncentrálóképessége, a figyelem összpontosításnak a hiánya miatt a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő ütemű és irányú végrehajtása romolhat. A hőség miatt előfordulhatnak rosszullétek, sőt balesetek kiváltó oka is lehet.

A munkavédelmi törvény részletesen leírja, hogy hőség idején mi jár a dolgozóknak. A munkáltató kötelessége például, hogy a dolgozók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására legalább 14-16 Celsius fok hőmérsékletű vizet biztosítson. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya egy ajánlást adott ki arról, milyen megelőző intézkedések lehetnek szükségesek.

Így dolgozzunk kánikulában, íme 8 tipp!

1. Fogyasszunk sok vizet!

Körülbelül 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is meg kell inni, ha nem érzezzük szomjasnak magunkat. Kerüljük az alkohol, a kávé, a tea és a koffeintartalmú üdítőitalok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet, csökkentik folyadékmegtartó képességét.

2. Rövidebb munkaperiódusok

A munkaadó tehet annak érdekében, hogy a munkavállalók képesek legyenek alkalmazkodni a magas hőmérséklethez. Az intenzív hőség első napjaiban rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot ismételten elölről kell kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza, vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol. A szabadtéri munkaterületet sátorral, ponyvával is árnyékolhatja egy munkaadó. A fém-, üveg felületekről visszaverődő napsugárzást a lehetőségekhez képest ki kell iktatni.

3. Hosszabb szünetek

A pihenésre hűvösebb környezetben kell sort keríteni. Szabadtéri munkavégzés esetén úgy is lehet ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra a hűvösebb napszakokban – például kora reggel – kerüljön sor.

Figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy az emberek felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a kritikus napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos helyen folyjon a munka.

4. Világos, könnyű öltözék

Ha nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést, akkor arra kell ösztönözni az embereket, hogy könnyű, világos színű és laza ruházatban végezzék feladataikat.

5. Szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell

Az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő eszközök) használata egyénenként változó, különböző mértékben többletterhelést jelenthet a viselőjének, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni ezekkel az eszközökkel kapcsolatban.

6. Megnő a veszély – vegyszerek, felforrósodott tárgyak

Az illékony veszélyes anyagokkal, például szerves oldószerekkel (aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását. Hőségben a munkahelyi levegő gyorsabban szennyeződhet, ez rosszullétet, súlyosabb esetben eszméletvesztés is okozhat.

A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintése is balesetveszély forrása lehet.

7. Elsősegélynyújtás

Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi munkavállaló tudja, közülük ki az, akit szakszerűen felkészítettek az elsősegélynyújtásra. Fontos, hogy az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókfelismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel, a hőguta tüneteit (a rosszulléttel küszködő kollégának kipirosodott és forró az arca, szapora szívverése, fáj a feje, hányingere van, súlyosabb esetben el is ájult).

8. A légkondi is veszélyes lehet

Azokra is leselkedhet veszély, akik nem a szabadban dolgoznak: a légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya betegségeket okozhat.

Ha a hideg levegőáram útjában ülünk, kialakulhat megfázás, szemgyulladás, nyálkahártya-irritáció, köhögési inger, fejfájás, megtapasztalhatunk allergiás-, illetve influenzaszerű tüneteket is. Emellett arra is ügyelni kell, a túl nagy hőmérséklet-különbség is megviselheti a szervezetet, ezért célszerű nagyjából 5 fok különbséget tartani a kinti és a benti hőmérséklet között.

Íme még néhány jó tanács!

Egyszerű óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy a kockázatokat csökkentsük:

- Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is!

- Érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni. A déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben, éjszaka szellőztessünk!

- Fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. Ne igyunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt!

- A szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni. Hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet. Használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet!

- A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát. Sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!

Tovább a teljes cikkre

Forrás: PROFESSION