A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223.500 forintot.

Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg.

Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A garantált bérminimum 2019-ben 195 ezer forint, tehát a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozó egyéni vagy társas vállalkozó ennek a másfélszeresénél, 292.500 forintnál nem kereshet többet három egymást követő hónap mindegyikében.

Közterhek

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik.

A munkaszerződés vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerzett kereset után a megváltozott munkaképességű dolgozónak az általános szabályok szerint kell megfizetni az adókat és járulékokat.

Ha a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedik, akkor legalább a minimálbér, idén 149 ezer forint  (illetve a fenti középfokú végzettséget igénylő esetben a garantált bérminimum, 195 ezer forint) után

- 10 százalék nyugdíjjárulékot,

- a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerőpiaci-, és egészségbiztosítási járulékot fizet.

Katások közterhe

Ha a megváltozott munkaképességű személy kisadózó vállalkozó (katás), akkor főállású kisadózónak minősül, vagyis 50 ezer Ft tételes adót (vagy választása szerint 75 ezer Ft tételes adót) kell fizetnie, ezzel kiváltja - az iparűzési adón kívül - az összes adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

Vonatkozó jogszabályok

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

10. §

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő …

b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)

4.§

s)

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés

Mmtv.

13. §

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő …

d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2a) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során, a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.

Értesítési kötelezettségek

Mmtv.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

b) keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

c) keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

FIGYELEM!

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a keresőtevékenység megkezdését és megszűnését is be kell jelentenie, nem csak azt, ha jövedelme 3 egymást követőe hónapon keresztül meghaladná a minimálbér másfélszeresét!

A rokkantsági ellátásban részesülőnek NEM kell bejelentenie a keresőtevékenység megkezdését vagy megszűnését, csak azt, ha jövedelme 3 egymást köbető naptári hónapon keresztül meghaladná a minimálbér másfélszeresét.

Tovább az eredeti cikkre