Hogyan ne féljen a gyerek? – Egy jó fogorvos pszichológus, bohócdoktor, animátor egy személybenHír | 2018.06.28.

„Fáj, szegény kicsikém? Elmegyünk a doktor bácsihoz, és megmutatjuk neki. Nem kell félni! Ha ügyes leszel, kapsz valami szép ajándékot!” A hogyan tanítsuk meg gyermekünket rettegni a fogorvostól alaptanfolyamon bónuszt kapna ez a szülői indítás. Szerencsére vannak fogorvos „bácsik és nénik”, akik annyira nagy bűvészei a gyermekléleknek, hogy kalandszobává tudják varázsolni a gyerekrendelőt.

A fogorvos nem szerepel azon dolgok listáján, amelyektől a csecsemő eleve fél, de megtanítjuk rá. A baba még készségesen megérinti és a szájába veszi azt, ami a keze ügyébe kerül – így tanulja a világot. Minden barátságos közeledést bizalommal fogad. Majd később lesznek kellemetlen élményei, fájdalmai, amelyek az emlékképekkel fura társulásokká állnak össze. A felnőtt környezet is beléplántálja – akaratlanul is -, mitől kell félni, mit kell eltaposni, mit messziről kerülni… Ha a szülő számára ez utóbbi kategóriába tartozik a fogorvos is, akkor a gyermeknek nem lesz könnyű beülni a székébe.

Érdemes kihasználni a csecsemőkori nyitottságot arra, hogy megejtsük a gyermekfogorvossal való első találkozást, ezt ajánlja Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója. A legtöbb szülő most biztos csodálkozik: de hiszen a csecsemőnek még nincsenek fogai! Mégis kellene, hogy lássa fogorvos, méghozzá nem csak azért, hogy később ne féljen, hanem azért is, mert amint az első fogacskák előtörtek, vagyis három-öt hónapos korban – sőt, már előtte is – a szülőnek teendője van.

– Tájékoztatjuk a szülőket a baba szájápolásának alapvető tudnivalóiról, és hogy miként lehet minél tovább megóvni a tejfogakat. Melyek azok az élelmiszerek, amelyek védő, illetve amelyek káros hatásúak, mikor kell az első fogszabályozási kontrollra vinni a gyereket – magyarázza Dr. Rózsa Noémi. – Jó, ha tudják a szülők a fogak előtörésének a sorrendjét, és azt, hogy a tejfogak korai szuvasodása akár rögtön elkezdődhet, ezért nagyon fontos a megelőzés. A szuvasodás gyorsan terjedő formája a teljes tejfogazatot tönkreteheti. Előbb a felső fogakon jelentkezik, és ha a kisgyereket nem viszik orvoshoz, átterjed az alsóra is. Korai szuvasodás esetében már az első szűréskor egyéni prevenciós tervet készítünk. A hajlamot általában alacsony születési súlyú gyerekeknél is tapasztaljuk, illetve befolyásolják szülés körüli komplikációk és bizonyos anyai betegségek is. Ha nincs ilyesmi a háttérben, akkor a szénhidrátbevitelt kell átgondolni.

A tejfogak szuvasodása a maradó fogakat is tönkreteheti

Elterjedt téveszme, hogy a tejfogakat nem érdemes kezelni, mert úgyis kiesnek.

– Valójában, ha a szuvas tejfogakat nem kezelik, gyulladásos komplikációk léphetnek föl – magyarázza Dr. Rózsa Noémi -, és mivel a tejfogak alatt már fejlődnek a maradandó fogak, a gyulladás elérheti a maradó fog csíráját, és később komoly elváltozásokat okozhat a fog kemény szöveteiben. Ha muszáj túl korán eltávolítani a tejfogat, és nem biztosítanak helyfenntartó kezelést, akkor a környező fogak bedőlnek, és elfoglalják a helyet, így a maradó fog nem is tud előtörni, ami további komplikációkat okoz.

A tejfogak elvesztése súlyos következményekkel járhat, ezért a kisgyermekkori fogápolás, és a jó kapcsolat a gyermekfogorvossal igenis fontos. A jó gyerekfogorvos ma nagy kincs mindenütt, hiszen kevés helyen van kifejezett gyerekrendelés. A kicsikhez ugyanis nem minden fogorvosnak van türelme és kommunikációs eszközkészlete.

– Időigényesebb, több türelmet és empátiás készséget igényel a gyermekek ellátása– ismeri el a klinika-igazgató -, viszont a saját tapasztalataim szerint sokkal könnyebb velük dolgozni, mint a felnőttekkel, még ha vannak is köztük nehezen kezelhetők. Az biztos, hogy kisebb beavatkozásokra is több időt kell szánni, és többet kell a megelőzésről beszélnünk. Van, aki maga is sokat kérdez, hogy mi miért történik, és mennyi ideig tart. A mi feladatunk az, hogy a koruknak megfelelően válaszoljunk. A kisebbeket a kedvenc meséikből vett figurákkal tudjuk megközelíteni, esetleg ujjbábokkal vagy a saját babájukon, plüssállataikon megmutatjuk, mi történik majd – a figyelemelterelés a fogászatban bevett gyakorlat. Másnál inkább az válik be, ha ő tartja a kezében a nyálszívót, nyújtja a vattarollnit. A nagyobbak megnyeréséhez nem baj, ha ismerjük a legújabb zenei trendeket, filmeket, és tájékozódunk a PC-játékokról.

Mindent a gyerek mosolyáért!

Azért sem érdemes azt ígérni a gyereknek, hogy „nem bánt a doktornéni/bácsi, meglátod, nem fog fájni”, hiszen olykor elkerülhetetlen, hogy a beavatkozás kellemetlen legyen. Már az sem kényelmes, hogy sokáig nyitva kell tartani a szájat, és hagyni, hogy szúrós fémeszközökkel matassanak benne. Nem mindenkitől fogadják el ezt zokszó nélkül. A szakmai tudás és a jó minőségű alapanyagok használata mellett kiemelten fontos a személyiség – jó esélye van egy őszintén kedves, türelmes és empatikus természetű orvosnak.

Jó, ha az első találkozáskor inkább csak ismerkedik a kisgyerek a helyszínnel, az orvossal. Ha barátságos környezetet talál, akkor jó esetben úgy jár majd fogorvoshoz, mintha játszóházba menne. A privát orvoslásban erre nyilván több idő és anyagi forrás áll rendelkezésre, mint egy állami rendelőben, klinikán. De a gyerekbarát környezet kialakítása nem feltétlenül pénz, inkább szándék és pszichológiai érzék kérdése.

A kisgyermekek félelmeinek eloszlatására a legjobb módszer, akárcsak az oviban, a beszoktatás –  vallja a DentalKópé gyermekfogorvosi rendelő parodontológus fogszakorvosa, Dr. Szilágyi Emese, aki férjével, Dr. Schatz Balázzsal tizenhat éve teremtett családias fogászatot Budán. Ez volt a csírája az ország első „mesebeli” fogászati kezelőhelyének. A gyermekrendelő várószobája leginkább egy játszóház kézműves sarkára emlékeztet, a legófalon minden gyerek ott hagyhatja a keze nyomát – míg a követező kis páciens át nem rakja a kockákat. Aki a rendelőkbe lép, azt hiheti, mesefilm-forgatásba csöppent éppen: az egyikben minden narancssárga-zöld, a kisgyerek úgy érezheti, erdei állatok lépnek le mindjárt a falról, a másik hűs „tengerillatú”, és akár az is megtörténhet, hogy valami víziállat úszik elébe – mintha csak A tenger dalában volna. Aki a gyerekszobába szeretne ilyet, az most el fog szomorodni: nem kapható, mivel egyetlen példányban készült – egy végzős MOME-hallgató festette a klinika vezetőinek kérésére.

Itt mindenre van idő. A doktor nénik-bácsik kivárják, míg a kis páciens körbenéz, megtalálja a nyuszit, a fókát… – a farkast hiába is keresi, félelmetes állatok nincsenek a rendelőben. Aki titokban mindig szeretett volna liftezni a fogorvosi székkel, az itt megteheti. A levegőfújó pedig – csodák csodája – lufit gömbölyíteni is tud. „Nahát, milyen érdekes érzés, amikor a szánkba fújunk vele!” – hangzik el Dr. Kárász Szilvia gyermekfogorvostól, és már tettünk is egy célirányos lépést abba az irányba, amiért jöttünk, anélkül, hogy a kisgyereknek oka volna ellenállni. Miért is, ha a fogászat csupa izgalom?!

A nagy mumus: fájdalom

– Kisgyerekkorban a legtöbb fogászati beavatkozás nem igazán fájdalmas, legfeljebb kellemetlen – hangsúlyozza Dr. Rózsa Noémi -, ritkán igényel fájdalomcsillapítást. Amikor mégis szükség van rá, akkor léteznek olyan gyerekbarát, különböző ízesítésű felületi érzéstelenítők, amelyekkel egy sima tejfog eltávolítása már meg sem kottyan. Ha ez nem elegendő, és a gyermek nem együttműködő, akkor felmerül az altatásban való kezelés is. Ennek megvannak a mellékhatásai, ezért alapvetően nem ajánljuk, inkább csak a motorikusan vagy mentálisan sérült gyerekeknél szoktunk élni vele. Ezek olyan tervezett műtétek, amelyeket a Bethesda kórházzal együttműködésben végzünk.

A nem együttműködő gyerekeknél – illetve az átlagosnál kellemetlenebb kezelések esetére, vagy amikor nincs idő a beszoktatásra – alkalmazzák a bódítás módszerét is. Ehhez altatóorvos is kell, aki olyan szirupot ad, amelytől tíz-húsz perc alatt beáll a kívánt hatás: a nagyon ellazult, félig alvó állapot, amely húsz percig tart – épp elég a kezelésre. A szer hatására a kis páciens nem fog emlékezni arra, mi történt vele.

– A gyerek beül a szülő ölébe, lenyeli a szirupot – meséli Dr. Kárász Szilvia. – Pár perc múlva megkérem, engedje meg, hogy kinyissam a száját. Jó, mondja álmosan. Érti, látja, amit kérek, beleegyezik, aztán elbódul. Húsz perc után ébredezik, és elballaghat az ajándékos fiókhoz választani valamit. A bódítást követő egyensúlytalanság érzése 15-45 perc alatt ürül ki a szervezetből. Az a célunk, hogy legközelebb már megengedjen egy fájdalomtól és kellemetlenségtől mentes, kellemetlenebb kezelést is, bódításmentesen. Amikor már tudunk arra hivatkozni, hogy „emlékszel? Ezt múltkor megengedted…”

Mit csinál mindeközben a szülő? Boldogan ül mintegy két lépésnyire a fogorvosi szék mögött, a kanapén, és miután megkönnyebbült, hogy rá itt semmi szükség, megválaszolja a legsürgősebb e-mailjeit. Így tud a későbbiekben a fúrógép idegesítő sivítása megnyugtató duruzsolássá változni.

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

TOVÁBB A FORRÁSRA