Gyakran félek megszólalni, mert kínos lenne, ha épp akkor akadna be a lemezHír | 2018.10.27.

Bár valamivel toleránsabb a társadalom, mint korábban, a dadogó emberekről sokan még mindig a sztereotípiák mentén alkotnak véleményt. Pedig az akadozó beszéd csak egy szelete a problémának, a dadogók rengeteg kudarcélményt gyűjthetnek be, emiatt szorongóvá, zárkózottá válhatnak. Ma van a dadogás elfogadásának világnapja.

 „Logopédushoz jártam még az általános iskolában. Később anyukám elvitt különböző ezotériával foglalkozó emberekhez is. Az egyik azt állította, hogy a reinkarnáció miatt dadogok, más szerint autista vagyok. De volt egy fickó, aki szerint a nyelvem van kicsit eldeformálódva. Ebben láttam lehetőséget, de a szakemberek szerint nincs elváltozás” – mondja a huszonöt éves Bence, aki kicsi kora óta küszködik a dadogással.

A dadogás a beszédfolyamatosság zavara – ide tartozik egyébként a hadarás is, de nemcsak azt értjük alatta, ha valaki akaratlanul ismétli az első szótagot. Hanem például azt is, ha valaki hosszú szüneteket tart a szavak vagy a mondatok között, gyakran megakad bennük, valamint, ha elnyújt bizonyos hangokat. Egyelőre nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy miért alakul ki a dadogás, a jelenlegi helyzet szerint a beszédhiba hátterében több, együttesen jelentkező ok is állhat.

„A dadogás hátterében genetikai okokat sejtünk, bizonyos, hogy öröklődhet valamilyen szinten, többségében apai ágon. Ettől függetlenül nem beszélhetünk olyanról, hogy dadogó-gén. Hajlam lehet, kérdés, hogy előjön-e valaha” – mondja Kovács Benedek, a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének logopédusa, titkára.

A dadogást súlyossági fok és a görcs típusa szerint is osztályozzák: a tónusos görcs esetében a beszéd elkezdése jelent problémát, a klónusos dadogásnál a szavak kezdőhangjának vagy szótagjának ismétlése. A két típus gyakran együtt is megjelenik. A klasszikus dadogás az esetek többségében már 3-4 éves korban megjelenik. „Egy hatalmas trauma is előhozhatja a megakadásokat, ismétléseket. Az ilyen esetek nagy százalékában viszont pszichológusi, pszichiáteri és esetleg gyógyszeres kezelés következtében – ha a páciens, kliens feldolgozza a traumát – a dadogás eltűnik. Ha nem tűnik el, ott biztosan volt rá hajlam, de az is lehet, hogy eddig rejtett dadogó volt” – magyarázza Kovács Benedek.

A rejtett dadogás terápiás szempontból nagyon izgalmas, viszont nagyon nehezen megfogható. Az ilyen típusú dadogók általában ügyesen kerülgetnek ki bizonyos szavakat: menetközben változtatják meg a mondatokat úgy, hogy a tartalom nagyjából megmaradjon, de a számukra nehéz, félelmetes szó kikerüljön belőle. A szakember szerint azért is nehéz ilyen esetekben ellátást biztosítani, mert az illető gyakran el sem megy terápiára, vagy ha elmegy és találkozik egy sokkal súlyosabb dadogással, úgy gondolja, hogy neki nem is akkora a problémája.

Inkább te hívd fel, inkább te beszélj

Sok emberben még mindig él az a tévhit, hogy a dadogás annyit jelent, mint ismételgetni az első szót, holott a szakemberek ennél sokkal nagyobb spektrumban dolgoznak. Magyarországon a – KSH által kiadott felmérés alapján - a felnőtt lakosság két százaléka dadog, de Kovács Benedek szerint ezzel a számmal érdemes óvatosan bánni, éppen amiatt, mert sokan nem vállalják fel a dadogást – vagy tudatosan, vagy önhibájukon kívül, mert nem tudják, hogy dadogással küzdenek.

Bár nincs kimondottan dadogó személyiség, amellett nem lehet elmenni, hogy a sorozatos kudarcélmény, a nem elfogadás érzése vagy a valós nem elfogadás megtapasztalása rárakódhat az ember személyiségére. Bence azt meséli, leginkább a személyes kapcsolatokat tudta, tudja nehezen építeni.

Általánosban piszkáltak miatta, de azon túltettem magam, a beszédhiba viszont az önbizalmat csökkenti a legjobban. Sokszor előfordult, hogy nem mertem véleményt nyilvánítani egy témában, mivel nekem kínos lett volna.

Az iskolai számonkéréseknél a tanárok megértőek voltak, ha muszáj volt feleltetniük, kihívtak magukhoz, és ott mondtam fel a leckét. Plusz: szerencsére szimpatikusak voltak, így nem dadogtam. De az ismerkedés már más tészta. Gyakran félek megszólalni, vagy kezdeményezni, mivel a tudatalattimban ott van, hogy kínos lenne, ha most akadna be a lemez” – meséli Bence.

Egy gyerek nincs tisztában a beszédhibájával, az csak később tudatosul benne. Kovács Benedek szerint onnantól kezdődnek a problémák, amikor ez megtörténik, hiszen megjelenik a szorongás, a szégyenérzet, a beszédfélelem, ami lehet, hogy csak egy hangra, egy szóra terjed, de lehet, hogy egy egész szituációra. „Ezektől aztán teljesen átalakulhat az életvitel: megjelenhet egy elkerülő magatartás. »Anya, inkább te hívd fel Pistit. Inkább te menj le a boltba.« A dadogás erőteljesen izolálhat, itt viszont nagyon érdekes kérdés, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Hogy egy alapvetően érzékenyebb személyiségű emberről van szó, vagy a dadogás miatt rakódtak rá ezek a dolgok” – hívja fel a figyelmet a szakember.

 

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

TOVÁBB A FORRÁSRA