Mire vonatkoznak az értékek?

Tény, hogy egy kardiológiai vizit során az orvos ellenőrzi a vérnyomást és a pulzust is, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverhető egymással, bár az értékek elemzésekor keresni kell az összefüggéseiket is. Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. 

Sok esetben igaz, hogy egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy, ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás, és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez is vezethet. Természetesen az alacsony pulzusszámmal párhuzamosan jelentkező magas vérnyomás is utalhat betegségre, hiszen a szervezet kompenzálni próbál: ha túl lassú a szívverés, vagyis alacsony a pulzus, akkor a vérnyomásnak kell megnövekednie, hogy elég oxigénhez, tápanyaghoz tudja juttatni a szöveteket, szerveket. 

Mitől lehet alacsony a pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek a sinus csomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség. A szívverés sebességét ugyanakkor a fizikális edzettségen túl számos tényező befolyásolja, mint például az érzelmek, a stressz, az élvezeti szerek, a testösszetétel, a hőmérséklet. 

Eltérő pulzusszámot okozhat ezen túl többek közt az alulműködő pajzsmirigy is, illetve a kóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak. Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam és mérgezések miatt. Azt is tudni kell, hogy egyes - akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszerek, így például a béta-blokkolók is okozhatnak alacsony pulzust. Dózisukat mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve megszűnhetnek a panaszok. 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A pulzusszám megítélése mindig egyéni elbírálást igényel, mert például a sportolók alacsony értékei többnyire semmilyen károsodásra nem utalnak. Természetesen más esetekben tény, hogy lassú szívverés esetén az emberi szervezet nem jut elég friss vérhez, amit nem szabad kezeletlenül hagyni. 

- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar sokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de, ha ilyet tapasztalunk, feltétlenül érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Fel kell figyelni arra is, ha - nyilvánvaló ok nélkül - rendszeres fejfájás, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. 

- Ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek közt nyugalmi és terheléses EKG, Holter-monitorozás, szívultrahang - áll rendelkezésre, melyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés.

Ennek célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható, majd akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték. Ha ilyen módon nem lehet eredményt elérni, pacemakert kell beültetni, melynek segítségével a szívritmus szabályozhatóvá válik. 

Tíz szuper étel, ami felveszi a harcot a magas vérnyomással

Kutatások bizonyítják, hogy egyes ételek hatékonyan csökkentik a vérnyomást

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

TOVÁBB A FORRÁSRA