Nekik nem jár sör és virsli | 2016.04.30.

Az Alaptörvény szerint, aki nem dolgozik, az nem tartozik a becsületes magyar emberek közé. A „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentést nagyon súlyos ítélet, amely nem veszi figyelembe, hogy sok olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de körülményei nem teszik ezt lehetővé.


Tudjuk, vannak olyan honfitársaink, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni, de ez nem elég, becsületüket kétségbe vonva emlékezteti őket erre az elvileg az ország egész népének érdekeit és összetartását szolgáló Alaptörvény. Mi sem alkalmasabb, hogy feledtesse a közeledő május 1-je majális hangulatát, hogy elgondolkodjunk azon, kiket nem lát szívesen a kormány a jognak asztalánál.

A Rehab Critical Mass egyik aktivistája új szemléletmóddal közelítette meg az Alaptörvényt, a fogyatékossággal élők nézőpontjából: „Az Alaptörvényt sok tekintetben távol érzem az emberektől és a magyar valóságtól. Ha bizonyos sorait olvasom, akkor sok esetben sérelmet és fájdalmat okoz. Sokszor érzem rajta, hogy ahelyett hogy összefogna, inkább sokakat kívül tart egy virtuális körön, és emiatt nem hiszem, hogy be tudja tölteni a szerepét, amit egy ilyen jogszabálynak be kellene tölteni” – mondta el a fogyatékos emberek életminőségének javításáért küzdő civil kezdeményezés, a Rehab Critical Mass (RCM) aktivistája, Berta Zsófia a Klub Rádió Stádium című műsorában. Arra utalt, hogy az Alaptörvény „Nemzeti Hitvallás”-nak nevezett preambulumában van egy „kemény” mondat: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye”. Berta Zsófia szerint, ha az ember távolról nézi ezt, mint egy jogszabályt, akkor egy kevésbé sikerült mondat, ha érintettként, akkor hihetetlen érzéketlenség van mögötte, ami visszatükröződése a társadalomban gyakran megjelenő érzéketlenségnek. 

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

FORRÁS: HRPORTAL.HU