Fejben dől el a stressz irányaSzakmai cikk | 2015.08.13.
A legtöbb esetben fejben dől el, hogy miből lesz negatív és miből pozitív stressz. Akkor tudjuk pozitívan értékelni ezt a fajta nyomást, ha neveltetésünkből kifolyólag a stresszhelyzetre megoldandó kihívásként tekintünk, vagy ha stabil az önbizalmunk, és nem egy aktuális helyzet végkimenetelétől vagy mások ítéletétől tesszük függővé, mennyit érünk.
Lassan beépül a köztudatba, hogy a stressz nemcsak rossz dolog lehet. A stressz egyfajta általános aktivációs állapotként jelentkezik a szervezetben, ami majdnem ugyanazzal a fiziológiával jár jó és rossz stressz esetén. Utóbbinál azonban felszabadulnak káros anyagok is.
Riadót fúj a szervezetünk, ha olyasmivel találjuk magunkat szembe, ami veszélyeztet minket. Ilyenkor a vegetatív idegrendszer szimpatikus része aktivizálódik, megemelve a pulzus- és légzésszámot, a vérnyomást, a vércukorszintet - mindent megtéve, hogy legyen erőnk és energiánk a harchoz vagy a meneküléshez. Ez a vészreakció - például amikor hatalmasat ugrunk, ha megijesztenek bennünket.
Az 1907-ben született Selye János 29 évesen robbant be a tudomány világába stresszelméletével, már akkor megkülönböztetve a "jó" és a "rossz" stresszt, utóbbinak az eustressz nevet adta. Akár tartósan veszélyeztetőnek tartunk egy helyzetet, akár pozitív értelemben izgalmasnak, olyan hormonális változások is bekövetkeznek, amelyek az egész test alkalmazkodását segítik.
FORRÁS: HRPORTAL.HU
