Elfojtás, hárítás, azonosulás, izoláció - melyiket választja?Szakmai cikk | 2015.11.04.
Nem új keletű az a megállapítás, hogy életünkben folyamatosan jelen vannak olyan helyzetek, melyek stresszt váltanak ki belőlünk. A köznyelvben a „stressz" szó legtöbbször negatív kicsengésű, olyankor használjuk, amikor valamilyen szituációban kellemetlen érzésünk támad. Azonban a stresszre adott reakció kimenetelétől függően megkülönböztetünk pozitív (eustressz) és negatív stressz (disztressz) élményeket.
Mit is értünk pozitív stressz alatt? Az eustressz helyzetekben a stressz mértéke azon az optimális szinten van, ahol motiválni tud bennünket. Ennél alacsonyabb stressz szintű helyzetekben unatkozunk, magasabb esetén pedig frusztrációt élünk meg (distressz). Tehát a munkahelyen az eustressz helyzetek kiváltása lenne ideális. Például a körültekintően és megfelelő személynek kiadott feladatok szervezésével, ösztönző, vagy egy egészséges versenyhelyzet kialakításával, így a motiváció és teljesítmény nő, valamint a munkahelyi légkör is kedvezőbben alakul, tehát alacsonyabb lesz a káros stressz hatás.
Mi történik, ha a munkahelyen nem az ideális eustressz helyzetek valósulnak meg, így distresszt élünk meg? A distressz legtöbbünk számára ismerős fogalom: az a fajta stressz, amivel nehezen tudunk megbirkózni, ami valamennyire elhasznál, ami után regenerálódnunk kell. A káros stressz hatásnak alacsony teljesítmény, motiválatlanság, fáradtság, ingerlékenység, betegség a tünetei.
A stresszre adott reakciók személyenként és szituációnként különbözőek. Anna Freud az elhárító mechanizmusokat, azaz a stresszt és negatív hatásokat elhárító viselkedési mintákat tanulmányozta. Első benyomásunk lehet az, hogy szerencsések vagyunk, hiszen vannak olyan viselkedési mintáink, melyek megvédenek bennünket a stressz okozta káros hatásoktól. Ne gondoljuk azonban azt, hogy az elhárító mechanizmusok mindig jó megoldást adnak a stresszel való megküzdés során, mivel ezek alkalmazása a valóságot meghamisítva csökkentik a szorongást. Közös jellemzőjük az, hogy egy ideig „megoldásként” szolgálhatnak, azonban a feldolgozatlan élmények, behatások továbbra is a háttérben tevékenykednek, és káros hatást okoznak. A mechanizmusok alkalmazása legtöbbször tudattalan folyamat. A szakirodalom számos fajtáját megkülönbözteti, most kiemeljük a munkahelyeken leggyakrabban alkalmazott viselkedési mintákat.
