A stressz nem csak a kiégés, hanem az elhízás oka is lehetSzakmai cikk | 2015.08.22.
A szorongás erőteljes hatást gyakorol az egyén teljesítményére. Körülbelül egy évtizede ismert az a tény, hogy a krónikus stressz és az elhízás között szoros összefüggés áll fenn. Magyarországon közel 5 millió embernek van súlytöbblete.
Megkülönböztetünk mobilizáló és debilizáló szorongást (Füredi, Harmatta, 2009). Amennyiben a szorongás eléri az egyén optimális szintjét, debilizálóvá válik, és szétzilált teljesítményhez vezethet. Számos területen: (a munkában, a sportban, a magánéletben) a teljesítménykényszer nagy terhet ró az egyénre. A teljesítményszorongással való megküzdés előrelépést jelent a mindennapi életben, illetve az olyan megmérettetések esetében, amelyek az egyén szempontjából meghatározóak. A túlzott, kontrollálhatatlan stressz felmorzsolja az egyén szellemi fizikai energiáit és kiégést (burn out-ot) okoz.
Körülbelül egy évtizede ismert az a tény, hogy a krónikus stressz és az elhízás között szoros összefüggés áll fenn. Daryl B. és munkatársai a stressz és a nassolás gyakorisága között egyértelmű összefüggést mutattak ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a magas stressz többszörösére emelte az ételfogyasztás gyakoriságát. Napjainkban az elhízás a világ számos országában rémisztő méreteket ölt. Jelenleg is számos kutatócsoport vizsgálja az elhízás okait, és a túlsúly okozta problémák kezelési lehetőségeit. Nemzetközi összehasonlítások alapján más európai országokhoz képest a magyarok között magasabb az elhízottak aránya.
Az OÉTI 2014-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatának eredményei alapján, 2013-ban a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete. 2009-hez képest a 18-34 év közötti elhízott férfiak aránya 9-ről 20 százalékra nőtt. Ennek lehetséges okai között említhető a mozgásszegény életmód, amelynek egyik faktora, hogy sok esetben kis távolságokra az emberek autóval közlekednek, illetve, hogy az elmúlt húsz évben másfél-kétszeresére nőtt az ételadagok mennyisége. Az elhízás első számú kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint, hatására pedig különféle szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak.
FORRÁS: HRPORTAL.HU
