Emberéletet ment a megújuló energiaHír | 2017.08.26.
Régóta tart a vita, hogy a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia használata megtérülő befektetés-e nemzetgazdasági szinten. A Berkeley Egyetem kutatásai arra mutatnak, hogy nagyon is.
A rossz levegőminőség a közegészségügy számára trükkös pusztító hatás, mivel nem nyilvánvaló, hogy valaki légszennyezés miatt hal-e meg. Ezért csak becslések állnak rendelkezésre konkrét számok helyett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a levegőszennyezés évente mintegy 7 millió korai halálesetet okoz globálisan. Ez abból fakad, hogy az emberek a szükségesnél előbb halnak meg a szennyezés fokozott előfordulása miattmegjelenő rákban, szívbetegségben és légzőszervi megbetegedésekben.
Az USA-ban a levegőszennyezés a becslések szerint évi 200 ezer korai halálesettel hozható összefüggésbe. Hogy ez milyen magas szám, jól mutatja az összehasonlítás más gyakori halálokokkal. A közúti közlekedés például évi 53 ezer, az áramütések pedig 52 ezer halálesetért felelősek. A helyzetet árnyalja, hogy az járványügyi központ (CDC) jelentése szerint a szívbetegségek és a rák az Egyesült Államok két legnagyobb gyilkosa, mindegyik körülbelül 600 ezer életet olt ki egy átlagos évben. A harmadik legfontosabb halálokot a 155 ezer emberrel végző légzőszervi megbetegedések adják.
A levegőszennyezés nagymértékben hozzájárul ezekhez a számokhoz, így a megújuló energia nagyobb mérvű elterjedése kétségtelenül csökkentené ezt a hatást. És mivel az idő előtti halálesetek pénzbe kerülnek társadalmi szinten, a megújuló források már csak emiatt is bizonyos egészséggazdasági haszonnal járnak.
A levegőszennyezés körülményei széles körben változóak a különböző régiókban. Ez pedig azt is befolyásolja, hogy a megújuló energiaforrások használata hogyan hat az ott lakók életére. Például a szélenergia fogyasztásának megugrása egy olyan régióban, amely korábban a széntől függött, jelentősen megváltoztatná a levegő minőségét a térségben, de a fosszilis tüzelőanyagoktól távol eső naperőmű nem változtatná meg a levegőminőséget. Az éghajlati előnyök azonban nem regionálisak, hanem globálisak.
Magyarország a top 20-ban van a légszennyezés miatti halálozások ranglistáján. A Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya alapján a régió több országa még nálunk is sokkal rosszabbul szerepel.
A nap- és a szélenergia éghajlati előnyei jelenősek voltak eddig is, de az előnyök többsége a levegő minőségének javulásából származott. Az éghajlati előnyök értékét 5 milliárd dollártól 106 milliárd dollárig becsülték, és további 30-113 milliárd dollár előny származott a tisztább levegőből és a közegészségügyi kondíciók javulásából. És ez csak a megelőzött 3 000-12 000 korai haláleset becsült gazdasági értéke, nem számolva olyanokkal, mint a végül elhalálozottak orvosi kezelése, vagy a kevésbé, de egyes embereknél mégis jelentkező személyes előnyök.
E becslések középső tartományai arra utalnak, hogy a szél- és a napenergia termelésének támogatása megtérülő kiadás a költségvetés számára, mert ezekkel az összegekkel reálisan szembeállítható a javuló levegőminőségből és az éghajlati előnyökből származó haszon.
