2,1 milliót gyűjtöttünk, Bogi újból talpra állhatHír | 2017.05.29.
Rekordidő, alig két alatt rekordösszeg gyűlt össze a 14 éves Licsicsányi Bogi új műlábára olvasóink jóvoltából. 2,1 millió forintot adtunk át a családnak. Örömüket nem lehet szavakba foglalni.
– Tudod, mi lesz este, anyu? Dőlünk össze, hogy együtt bőgjünk! – mondta Bogi, aki az összeg hallatán másodpercekig nem tudott megszólalni. Anyukájával, Oláh Zsuzsannával összeölelkeztek, és kicsordult a könnyük. De ezeket már az öröm csalta az arcukra.
Licsicsányi Bogi és ikertestvére, Viki 14 évesek. Viki születése óta nem lát, és értelmileg is sérült. Bogi lábát pedig 3 napos korában kellett amputálni, mert mumifikálódott.
A kislány azonban műlábbal is elboldogult. Csakhogy februárban kinőtte a művégtagot, amit nem lehetett tovább bővíteni. Mivel a mankózást nem bírta a jó lába, így maradt a kerekesszék. A kislány előtt egyik napról a másikra bezárult a világ (2017. május 13.: Kinőtte a műlábát Bogi, kerekesszékbe kényszerült).
Anyukájuk öt gyermeke közül hárman laknak otthon, a nagyok már felnőttek, önállóan próbálgatják a szárnyaikat. A lányok édesapja néhány éve elhunyt. Az édesanya hiába dolgozik reggeltől estig, a műláb önrészét nem tudta kigazdálkodni a családi kasszából.
Lapunk alapítványa, a Lapcom Média Alapítvány ezért indított gyűjtést. Soha ilyen rövid idő alatt ekkora összeget még nem gyűjtöttek olvasóink. A 2,1 millió forint mindössze 12 nap alatt jött össze a bankszámlán. Ma át is utaljuk a pénzt a családnak.
– Nem tudom cifrázni a szavakat… Köszönöm, csak ennyit tudok mondani – mondta Bogi, amikor Kóti Zoltán, lapunk főszerkesztője szombaton átadta a 2,1 millió forintról szóló tanúsítványt. Édesanyja, Zsuzsanna sem tudta visszatartani a könnyeit.
– Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi ember szeret bennünket. Nagyon sokan felhívtak, hogy meséljek arról, hogyan élünk, hogyan szervezzük meg az életünket. Voltak, akik a saját számlaszámom is elkérték. A Délmagyarországban megjelent cikk után a televíziótól is kerestek bennünket.
A Puskás Akadémia focistái is gyűjtést rendeztek. Egy szegedi cég felajánlotta, hogy Bogi nagykorúságáig segít a művégtaggal kapcsolatos költségekben. Nem is tudjuk, hogy köszönjük meg a jó szándékot, emberséget…
Az örömkönnyek után Bogi néhány perc múlva ismét jókedvű kislánnyá vált.
Énekelt nekünk egy szép dalt. Amikor anyukája kilépett egy percre a szobából, azt is megmutatta, hogyan tud a kerekesszékben valódi akrobata-mutatványt végrehajtani. Csak ámultunk az ügyessége láttán. Anyukája érthető okokból nem nagyon szereti az ilyesfajta produkciókat, mert félti a kislányát.
– Voltunk Budapesten, egy protéziskészítő cégnél. Méretet vettek Bogiról. Ha minden jól alakul, már nyáron meglesz az új láb. Olyan lesz, mint egy igazi. Könnyű súlyú, térdben és bokában hajló. A combrésze más lesz, mint a régi lábé, jobban tapad majd Bogi lábcsonkjához.
Abban is más lesz, hogy ebben nem lesz fék, vagyis gyorsabb járást biztosít – beszélt Zsuzsanna az új lábról.
– Meg kell tanulnom újra járni. Nagyon várom már. Biztos kemény munka lesz, de megéri! – mondta a nagylány. – Az első lépés viszont az lesz, hogy újból bizalmam legyen a lábamhoz.
– Fél év kihagyás hosszú idő. Bár mindennap megcsináljuk a speciális tornagyakorlatokat, az nem olyan a lábcsonknak, mint amikor járáshoz használja Bogi. A támogatásnak köszönhetően felvettük a kapcsolatot egy gyógytornásszal, aki már az új láb használatára „izmosítja" a kislányom csonkját.
A nyarunk egy része biztosan azzal telik, hogy járunk lábpróbára. Mondtam is a lányoknak, hogy ez egy nagyon jó és szép nyár lesz...
– mondta könnyeivel küszködve Zsuzsanna.
