ÚSZÁS ÉS MOSOLY | 2015.08.14.

NYÁR VAN ÉS KÖZEL 40 FOK. EKKOR NINCS IS JOBB IDŐTÖLTÉS A FÜRDŐZÉSNÉL ÉS AZ ÚSZÁSNÁL. A SUHANJ! ALAPÍTVÁNYNÁL ERRE IS VAN LEHETŐSÉG FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK SZÁMÁRA.


Vados Bencével beszélgettek, aki egykori edzője Málnai István, Pike munkáját folytatja, gyereket tanít úszni.

Hogy kezdtél uszodába járni és később versenyezni?

Másfél éves koromban vittek el szüleim az Ortopéd Klinikára Málnai Istvánhoz vagy, ahogy tanítványai hívtuk Pikéhez. Ott tanított meg úszni. Ahogy fejlődtem és nőttem ki a Klinika medencéjét úgy vitt át a Dagály fürdőbe. 4 éves koromtól már itt úsztam. Ekkor kezdtem el versenyezni is. Első versenyemre 1994 decemberében, egy kecskeméti Mikulás-kupa keretén került sor. Ezt követték a gyermek versenyek majd az országos és nemzetközi bajnokságok.

Az edzésekre nagyszüleim és szüleim hordtak, majd ahogy nőttem, úgy lettem egyre önállóbb. Nagyon sokat köszönhetek nekik, hogy időbeosztásukat az úszásomhoz igazították.

Most már úszó oktató vagy fogyatékossággal élő gyerekeket tanítasz. Miért és hogyan kezdtél bele a munkába?

Mikor még aktív úszó voltam, az edzések után ott maradtam a Dagályban Pike kisvizes óráin. Érdeklődve figyeltem és hallgattam, miként oktatja tanítványait. Már ekkor körvonalazódott bennem a gondolat, hogy én is oktatni szeretnék. Ahogy egyre inkább elhagytam az élsportot, ezzel párhuzamosan erősödött az elhatározás az oktatás iránt.

2008-tól kezdtem el oktatni, eleinte ép gyerekeket. Pista bácsi halála után, 2012 végén felkeresett Pásztory Dóri, (kétszeres paralimpiai bajnok úszó- a szerk.), hogy a Suhanj! Alapítvány indít egy programot a fogyatékossággal élő gyermekek úszásoktatására. Tavasszal csatlakoztam hozzájuk örömmel és azóta is a csapatuk része vagyok. Örülök neki, hogy a Suhanj! Család tagja lehetek, akiknek fontos a sport megismertetése és megszerettetése mozgássérült társainkkal.

TOVÁBB A TELJES CIKKRE

FORRÁS: SPORTMINDIG.HU