Ormódi Róbertet, a SINOSZ ügyvezetőjét kérdeztük.

- A megalakuláskor, a kezdetekkor  még jóval kevesebb dologgal foglalkozott a szervezet, Oros Kálmán elképzelései szerint inkább csak értelmes időtöltést szolgáló programok voltak, más nem igen. Mi a helyzet most?

- A hőskorban persze még más volt a helyzet. Azóta sorra jöttek a tagsági igények, melyek elsősorban a változó világnak való megfelelés kényszerén alapultak. Jelenleg az alapszabályunkban rengeteg feladat van számunkra kijelölve, aminek igyekszünk legjobb tudásunk szerint, valamint a kapacitásaink adta lehetőségek és korlátok mentén teljesíteni. Igen sok szolgáltatásunk is van, a jogsegélyszolgálatok működtetésétől kezdve a jelnyelvi tolmácsoláson át az álláskereséssel kapcsolatos dolgok segítéséig.

-Miben tudnak segíteni az álláskeresőknek?

-Több olyan szolgáltatásunk van, amit a mindennapi munkavégzés során tudnak hasznosítani, használni a hozzánk forduló siketek és nagyothallók. Számítástechnikai ismereteket oktatunk, szoktunk tartani álláskeresést segítő tréningeket (motivációs levél megírása, állásinterjún való megjelenés, az ottani kommunikáció, stb.) Álláskeresés és napi munkavégzés esetében fontosnak mondható a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásunk. Jelenleg 12 db szolgálatunk van az országban, a megyeszékhelyeken. Itt olyan szakemberek dolgoznak, akik a siketek és a súlyos nagyothallók kommunikációját segítik. Lényeges kiemelni azt, hogy nem a hallássérült ügyfelek helyett intézkednek, hanem segítenek a mindenféle adminisztrációban, ügyintézésben szükséges kommunikáció során.

-Hol találhatóak ezek a szolgáltató irodák? Ingyenes ez a szolgáltatás?

-A SINOSZ-nak minden megyeszékhelyen van szervezete, vagy tagszervezete. Ez utóbbiak Hajdú-Bihar és Tolna megyékben találhatóak. Minden megyeszékhelyen van szervezetünk, de van olyan megye, ahol több helyi szervezet is található. Hasonló elven mentén találhatóak meg a jelnyelvi tolmácsszolgálatok.

Ha a jelnyelvi tolmácsolásra jogosult ügyfél kérésére történik például az állásinterjún való infokommunikációs akadálymentesítés, úgy ingyenes a szolgáltatás. Az Emberi Erőforrások Misztériuma által támogatott pályázati forrásból finanszírozzuk ennek a költségeit. Ugyanakkor a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvény kimondja, hogy egy munkahelyi megbeszélés vagy értekezlet esetén a munkáltatónak kell állnia a jelnyelvi tolmácsolás költségeit. A hallássérült munkavállalónak joga van ezt kérni, de ésszerű is alkalmazni, hiszen ha nem történik meg a megfelelő kommunikáció például a munkák kiosztásakor, akkor sok félreértés történhet, ami a munkavégzés hatékonyságának rovására mehet. Nyilván nem napi szinten kell ennek megtörténnie, mert a tapasztalataink szerint a sorstársaink gyorsan és könnyen betanulnak, hanem inkább az elején, a betanuláskor van ennek jelentősége.

-A munkáltatók részére is van valamilyen szolgáltatásuk, amivel megkönnyíthetik számukra, hogy siket, vagy halláskárosult embert foglalkoztassanak?

-Számukra érzékenyítő tréningeket tartunk, ahol bemutatjuk azokat a megoldásokat, amelyekkel könnyebbé, napi rutin szintjére beemelhető módon teszi lehetővé a hallássérültekkel való kommunikációt. Vezetői szinten is megtesszük ezt, de az eddigiekben tapasztaltak alapján inkább azt az adott munkahelyi egységet készítjük fel, aki az új munkavállalóval fog együtt dolgozni. Megnézzük a munkahelyi körülményeiket is, a siketek és nagyothallók esetében a munkahely akadálymentesítése minimális költséggel jár, szemben a más típusú megváltozott munkaképességűeknél szükséges akadálymentesítéshez képest. A hallássérültek esetében az akadálymentesítés röviden-tömören azt jelenti, hogy a hangalapú információkat láthatóvá kell tenni. Például a tűzjelző berendezések esetében fontos, hogy fényjelzéssel is kiegészítsék a sziréna hangját.

További szolgáltatásunk még a munkahelyek felé, hogy tartunk jelnyelvi tanfolyamokat, olyanokat is, amelyek az adott szolgáltatásban, szakmában használatos szakkifejezések oktatása is a részét képezi.

A műszaki megoldások, a számítástechnika fejlődése és annak eredményeinek elterjedése ma már sokat segít. Az írásbeliséggel, az e-mail, a chatprogram segítségével kiváltható a telefon használata, annak a telefonnak, amelyet Graham Bell azért talált fel, hogy a hallássérült feleségének segítsen jobban hallani. Sajnálatosan sok esetben a hallássérültek telefonálással kapcsolatos gondjai még mindig nagy akadályt jelentenek a munkaadónak a hallássérült álláskereső alkalmazásában. Olyan munkakörök betöltésénél is, amellyel járó munkafeladatok ellátásakor nem szükséges a telefonálás.

A cikk folytatását a Rehab Blogon folytathatja