Amiben az állam alulmúlja a multikatHír | 2013.06.12.
Közel egymillió forintot kell befizetnie azoknak a cégeknek, amelyek nem alkalmaznak a törvényben előírt számú megváltozott munkaképességű dolgozót. A kormány így akarja rávenni a vállalkozásokat, hogy mozgássérülteket, halláskárosultakat, gyengénlátókat is alkalmazzanak, de pont az állam nem hajlandó erre, még állásinterjúra sem akarja behívni őket. Az illetékes minisztérium napok óta nem válaszol a kérdésünkre: hány megváltozott munkaképességű dolgozik a kormányzati szférában.
András születésétől kezdve mozgásszervi sérült, jogi asszisztens végzettsége van. Másfél éve dolgozik egy cégnél operátorként. Nehezen, csak két járóbot segítségével tud járni, így nagy könnyebbség neki, hogy távmunkában, otthonról végezheti a munkát. „Mozgássérültként nagy küzdelem állást találni, sok helyen nem is érdekli a munkáltatókat, mit tudok. A mostani munkahelyem szerencsére ez alól kivétel” – mondta a megváltozott munkaképességű férfi a hvg.hu-nak.
Egyes felmérések szerint az állam nem mutat jó példát a rehabilitálhatóak foglalkoztatásában: az általunk megkérdezett munkaadók és szakértők szerint a közszférában szinte alig alkalmaznak speciális helyzetű embereket. Pedig a kormány egyre több eszközt vet be annak érdekében, hogy a korábban rokkantnak nyilvánított embereket visszaterelje a munka világába. A kormány a Széll Kálmán-tervben írta elő a rokkantak felülvizsgálatát, többeket annak ellenére is munkaképesnek nyilvánítottak, hogy gyakorlatilag képtelenek dolgozni. Emellett ösztönözni próbálják a munkáltatókat és a speciális helyzetű munkavállalókat is: Soltész Miklós szociális államtitkára múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 10 ezer rehabilitációs ellátásban, járadékban részesülő ember munkába állítását segítené az állam.
Létszámstopra hivatkoznak
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) évek óta működtet álláskereső-portált, közvetítenek a mozgáskorlátozott munkavállalók és a munkáltatók között, gyakran a munkahelyre is kimennek a mediátorok, hogy felkészítsék a cégeket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Hegedüs Lajos, az egyesület elnöke is arról számolt be, hogy sokkal könnyebb „szóba állni” a magáncégekkel. „Az állami helyeken gyakran már az állásinterjúkra sem kerül sor. Amikor kiderül, hogy mozgáskorlátozottról van szó, általában már telefonon azt mondják, eleve nem vesznek fel senkit” – tette hozzá.
A Munka-Kör Alapítvány eddig körülbelül 200 siket embernek segített a munkaszerzésben, ám a hallássérültek elhelyezkedését segítő szervezet szakmai vezetője azt mondta, ezek közül egyik sem állami munkahelyen helyezkedett el. Pedig Soósné Szigetvári Ágnes szerint rengeteg olyan munkakör lenne – például az adóhatóságnál adatrögzítés – amelyeket hallássérültek is el tudnának végezni. "A legtöbb esetben létszámstopra hivatkoznak” – mondta.
Forrás: HVG.HU
