„Jaj, én sosem szedek gyógyszert, csupa szintetikus, egészségtelen rettenet, tönkreteszi a szervezetet, egy jó alvás és egy jó tea amúgy is gyógyír mindenre. Én ismerem a legjobban a testemet és én tudom milyen gyógyszert szedjek és milyen adagolásban”. – Egy tavaly végzett kutatás szerint minden második magyar embernek alacsony az egészségértési szintje, azaz nehezen tud kiigazodni az egészségügyi információk között. Ezért nem csoda, hogy az utóbbi időben a minden tudományos alapot nélkülöző, az összeesküvés-elméletek és a kémia kettes határmezsgyéjéről eredő gyógyszerfóbiás magatartás mintha Magyarországon is kezdené beérni az ebéd előtt savlekötő, ebéd után epesimogató, mindent pirulával kezelő, csak legyen nálam fájdalomcsillapító attitűdöt. Igen, új státusszimbólumok vannak születőben, a közösségi médiában zajlik a verseny: ki hány és hányféle bogyót vesz be reggelente, vagy milyen kétes hatékonyságú új gyógymódot talált.

Ugyanakkor mind többször fordul elő, hogy a jól ismert közhely szerint az ember minden pénzét odaadná, hogy visszaszerezze az egészségét, de nincs tisztában a tudományokon alapuló orvoslás előnyeivel akkor, amikor fontos döntéseket kell hozni.

Mennyit is költünk gyógyszerre?

Már a fenti példákból is látjuk, hogy meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki, ha a magyar lakosság és a gyógyszerek viszonyát vizsgáljuk. Mi az igazság? Túl sokat vagy túl keveset költünk gyógyszerre? Az állam mennyit segít nekünk ebben? Európai viszonylatban hol járunk? Ebben is az EU sereghajtói vagyunk?

Az év elejétől fogva az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szolgáltatja a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos adatokat. A tárca számítása szerint a receptre kapható gyógyszerekre havonta 10 milliárd forintot költöttek a magyarok 2016-ban. Ezen belül a szív- és érrendszeri betegségekre való gyógyszerek a „legkapósabbak”: éves szinten 35 milliárdot fizetnek ki ezekért a szerekért, zömmel a 65 év feletti nyugdíjasok.

A KSH adatai szerint 2015-ben például az egy főre eső egészségügyi közkiadás pont az EU-s átlag fele volt. Egy közép-európai tanulmány azt is kimutatta: a visegrádi országok körében a gazdaság bővülése ellenére egyedül Magyarországon csökken a nettó állami gyógyszer-közkiadás, vagyis az az összeg, amennyit az állam fizet a gyógyszerek támogatására. A magyar állam ugyanannyit költött gyógyszerre, mint a szlovák, csakhogy Szlovákia lakossága közel fele a magyarénak.

A magyar lakosság egészségügyi mutatói egyre siralmasabbak

Az Eurostat adatai alapján a halálozási rátánk 45%-kal magasabb az Európai uniós átlagánál, sőt, a V4-es országok közül nálunk a legalacsonyabb a várható élettartam. Míg mondjuk a cseh férfiak átlagosan 76 évig élnek, addig a magyarok mindössze 72 évig. Az Eurostat felmérésekből az is látszik, hogy minden második magyar halálát valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés okozza, minden negyedikét pedig rákos daganat.

Összehasonlítva, nálunk 100 ezer emberből kétszer annyian halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, mint az EU-s átlag, rákban viszont egyenesen az élen járunk: Európán belül Magyarországon a legmagasabb a rák okozta halálozások száma.

Csak lassan jutnak el a betegekhez a sokszor életmentő gyógyszerek

Az évente publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index tavaly megmutatta: európai viszonylatban Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol az innovatív megoldások, többek között az új onkológiai terápiák piacra kerülése a leglassabb, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos koleszterincsökkentők alkalmazása pedig a legalacsonyabb.

Egy 2010-2015 közötti időszakot vizsgáló onkológiai elemzés szerint átlagosan 3,7 évet kellett várni, amíg a magyar betegek szélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé váltak a legújabb onkológiai gyógyszerek.  Az elemzés szerint 2010-ben a prosztatarákban, a vastagbélrákban és a tüdőrákban szenvedő magyarok túlélési esélye nem volt magasabb, mint 2006-ban. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a 4 év során nem történt új gyógyszerbefogadás az említett betegségcsoportokban.

Most is számos új készítmény várakozik befogadásra

Az EMMI 2016 novemberében 4 kiemelt onkológiai terápiás területen (melanoma, prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat) hirdette ki 15 új, innovatív gyógyszer ártámogatásba történő befogadását, ám közel 6 hónap telt el addig, amíg a fenti gyógyszerek mindegyike 2017 április 1-től végül el is jutott a betegekhez. További elemzés szükséges annak megértésére, hogy mik annak az okai, hogy Magyarországon más európai országokhoz képest később kerülnek bevezetésre bizonyos gyógyszerek.

Amit tudunk, hogy Magyarországon a végső minisztériumi döntéshozatalnak nincs meghatározott jogszabályi határideje, így a teljes elbírálási időszak több hónapig, vagy akár több évig is eltarthat. Jelenleg közel 50, Európa-szerte már forgalomban lévő új terápia és gyógyszer vár arra, hogy segíthessen a magyar betegeken, többek között az onkológia, a diabétesz, az ízületi és egyéb gyulladásos betegségek, a tüdőgyógyászati kórképek és a Hepatitis C kezelésében (Megjegyzés: bizonyos gyógyszerekhez a betegek egy része bonyolult bürokratikus folyamaton keresztül, egyedi támogatási kérelme pozitív elbírálása után, de hozzájuthat).

A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy az egészségügyi ellátás számtalan szegmensében máig tökéletesen megfelelnek és működnek a hagyományos, korábbi fejlesztésű gyógyszerek, ám másutt, főként a rákgyógyászatban a legújabb eljárások rengeteg életet menthetnek.

Az innovatív gyógyszerek ma óriási szerepet játszanak a hosszab és egészségesebb élet elérésében. Az OECD és más fejlődő országokban a születéskor várható élettartam 2000 és 2009 között közel 2 évvel nőtt, és becslések szerint - messze meghaladva az egészségügy bármilyen más területét - ebben az innovatív gyógyszerek játszották a legnagyobb szerepet.

TOVÁBB AZ EREDETI CIKKRE

TOVÁBB A FORRÁSRA