Törvénybe vésett traumaHír | 2012.10.10.
“Ha nem itt lakom, akkor szerencsém van, akkor járhat iskolába?” – kérdezi Tomi anyukája. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatása ma főképpen szerencse dolga. Jogaik ugyanis alig vannak.
Különös szomszédaink – Fogyatékosok Magyarországon
A TASZ sorozata értelmi sérült, halmozottan fogyatékos és autista emberek helyzetét mutatja be. Milyen ma fogyatékosnak lenni a rendszerváltás utáni Magyarországon? Hogyan élnek a szomszédságunkban lakó, sokszor ismeretlen, számunkra különös emberek? Szociálpolitika és emberi jogok személyes perspektívából és tágabb összefüggésben. A második rész a halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatásáról szól, a Fodor család történetét mutatjuk be.
A súlyosan, halmozottan fogyatékos – vagy annak minősített – gyerekek mintegy 3000 fős csoportja számára az elemi oktatási jogok érvényesülése nem biztosított Magyarországon. 2006 óta tankötelesnek számítanak, de a hazai oktatási jogba rejtett kiskapuk és kompromisszumok gyakorta ellehetetlenítik az oktatásukat.
Kényszerű iskolakerülők
A gyerekek e csoportja több, mint húsz éve, a rendszerváltás óta próbál bekerülni az iskolába -- egyelőre sikertelenül. A hazai oktatás legfontosabb szereplői ugyanis rendre úgy vélik, hogy ők nem valók oda. A magyarázat feltehetően az, hogy az uralkodó felfogás szerint az iskola főképpen az egészséges gyerekek számára létrehozott intézmény, amelyben írni, olvasni, számolni, meg persze a lehető legtöbb tárgyi tudást elsajátítani járnak be a nebulók. Elképzelhetetlen, hogy olyan gyerekek járjanak iskolába, akik nem tudnak ülni az iskolapadban, gondjaik vannak a táplálkozással, és adott esetben akár még nem is szobatiszták.
Miközben pedig a magyar oktatáspolitika így mindent megtesz a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tisztes távolban tartásáért, addig az Országgyűlés a rendszerváltás óta egyre-másra hirdeti ki a nemzetközi jogi dokumentumokat, és vállal garanciát arra, hogy minden gyerek számára biztosítja az oktatáshoz való hozzáférést. Így ratifikálta hazánk 1993-ban az ENSZ gyermekjogi egyezményét, majd 2007-ben a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt is. Az egyezmények – összhangban a modern iskolapolitikák felfogásával – a legsúlyosabban fogyatékos gyerekek iskola integrálását várják el. Természetesen nem arról van szó, hogy a legsúlyosabban fogyatékos gyerekeknek egy osztályban kellene tanulniuk azokkal, akik teljesen épek – ebben az esetben a gyógypedagógiai iskolarendszeren belüli integrálódás lenne a célkitűzés.
Forrás: ATASZJELENTI.BLOG.HU
