Hogy a vakok is lássanakHír | 2012.05.02.
Ezer dollár lehet az az összeg, ahol megnyílik az út a személyre szabott orvoslás előtt. Ezt az árat sok beteg hajlandó lenne megfizetni azért, hogy az orvos ne csak találomra, hanem genetikai adatok alapján kezelje szívbetegségét, daganatát vagy más krónikus baját. Egy mesterséges szemért ma százszor ennyit kell fizetni, de ez a technológia is rohamosan fejlődik. A jövő rákgyógyászata pedig nanorészecskékkel küzdhet a korai felismerésért. Több területen ugrásra készül a jövő orvostudománya.
A biológia, az elektronika és az emberi génállomány megismerése terén zajló szédítő tempójú fejlődés teljesen új perspektívákat nyitott az orvostudomány előtt. A legizgalmasabb fejlesztések egyes betegségek célzottabb, érzékenyebb diagnózisát és kezelését, bonyolult szervek mesterséges pótlását tehetik lehetővé.
A Scientific American tudományos-ismeretterjesztő folyóiratban közölt összeállításban olyan orvosi fejlesztésekről esik szó, amelyek valószínűleg forradalmasítják majd a jövő gyógyászatát. Az áttekintés első része az emberi genetikát, a mesterséges látást és a daganatterápiát érintő legújabb eredmények bemutatásán túl a kutatások várható folytatását is előrevetíti.
A jövő optikája: a bionikus szem
Miikka Terho teljesen vak: olyan betegségben szenved, amely hosszú évek leforgása alatt fokozatosan elpusztította szemideghártyája fényérzékeny sejtjeit. 2008-ban a szemébe ültetett parányi chipnek köszönhetően három hónapra mégis visszanyerte látását - ha nem is tökéletesen, de ahhoz épp eléggé, hogy meg tudjon különböztetni egy almát egy banántól.
A finn páciens, aki ma ösztöndíj-ügyintézőként dolgozik, 16 éves koráig tökéletesen látott, ám negyvenévesen már legfeljebb fényt és sötétséget volt képes érzékelni. Életébe az hozta a váratlan fordulatot, amikor Eberhart Zrenner, a tübingeni egyetem (Németország) szemsebésze őt választotta ki kísérleti chipje kipróbálásának alanyául. Az apró berendezés feladata az volt, hogy átvegye az elpusztult fényérzékelő sejtek - fotoreceptorok - szerepét, s helyettük alakítsa át a szembe érkező fényt elektromos impulzusokká.
A 3x3 mm-es chip felszínét összesen 1500 négyzet borítja, melyek mindegyikén egy fotodióda, egy jelerősítő és egy elektróda kapott helyet. A fotodiódákban a bejövő fényjelek áramot generálnak, amely erősítés után már elégséges ahhoz, hogy a retina életben maradt jeltovábbító idegsejtjeit, az ún. bipoláris neuronokat ingerelje. Innentől aztán már minden megy a maga útján, a látóidegen és a megfelelő idegpályákon át egészen az agykéregig.
A mesterséges érzékszerv ablakot nyitott Miikka Terho előtt a világra - egész pontosan akkorát, mint egy karnyújtásnyira tartott 20 x 20 centiméteres papírlap. Ezen az ablakon keresztül alapvető formákat, emberek, tárgyak körvonalait volt képes kivenni, különösen, ha a vizuális inger erős fény-árnyék kontraszttal rendelkezett. Színes képalkotásra persze nem volt alkalmas a készülék, és az általa kialakított szürke árnyalatos képek sem voltak túlságosan élesek. Korlátai ellenére a bionikus szem mégis képessé tette Miikka Terhót arra, hogy évtizedes vakság után újra arcuk alapján felismerje szeretteit, odalépjen valakihez egy szobában, vagy elolvasson egy nagy nyomtatott betűkkel írott szöveget.
Forrás: ORIGO
