„Magyarországon minden gyermek tanköteles, a magyar Alkotmány mindenkinek biztosítja az oktatáshoz való jogot" - mondta el a Közelképnek Balogh Fruzsina, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) sajtóreferense. Hiába azonban a törvény, ha az érintettek mégsem tudják jogaikat érvényesíteni, mivel csak a szerencsén múlik, hogy a választott iskola befogadja-e a tanulót vagy sem. Az intézmények az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyos- halmozottan sérült gyermek nem bír ki 20 órát, ennél kevesebb is elég neki. „A tankötelezettség teljesítése nem terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismeretek és készségek fejlesztését szolgálja, ami elengedhetetlen a mindennapi élethez, ráadásul ebbe az időtartamba a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van" - tudtuk meg az ÉFOÉSZ-től.

„Az indítvány célja, hogy a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek fejlődését a fejlesztő foglalkozások a lehető legjobban segítsék. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek esetében nem a gazdaságosságnak, hanem a szakmaiságnak kell dominálnia, amelybe az is beletartozik, hogy az egyénre szabott óraszám meghatározását megfelelő szakmai fórumra, szakértői bizottságokra kell bízni" - állítja ezzel szemben a Fidesz frakció.

Az ÉFOÉSZ szerint „nem az óraszám, hanem a tartalom a lényeg: a fejlesztőpedagógusok, akik nem csak egy-két órás vizsgálati szituációban ismerik a sérült gyermeket, a kötelező 20 órát olyan elemekből állítják össze, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelnek". A minimum óraszámot megszüntető javaslat azonban nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy „ha nincs ez a napi négy óra, akkor a legtöbbször a gyermek csak fekszik az ágyban, még az sincs garantálva, hogy valaki kiveszi onnan, beszél hozzá" - tette hozzá Balogh Fruzsina. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szintén elutasítja a módosító indítványt.  „A javaslat ugyan látszólag rugalmas, de valójában a jogok számonkérhetősége kerül veszélybe" - írják közleményükben. „A javaslat indoklása megalapozatlan: a súlyosan- halmozottan fogyatékos gyerekek terhelhetőségét az iskolán belül gyógypedagógiai munkával kell fejleszteni" - folytatódik a szöveg, amely szerint „a javaslat arra kényszerítheti a szakértői bizottságok munkatársait, hogy a gyermek igényeihez képest alacsonyabb óraszámra tegyenek javaslatot". A Fidesz frakció visszautasítja a vádakat. „Nem a Fidesz által javasolt módosító indítvány hagyja figyelmen kívül a gyermekek érdekeit, hanem a jelenlegi szabályozás, amely melletti kiállásával a TASZ egy korszerűtlen, a rászoruló gyermekek számára előnytelen rendszer mellett teszi le voksát" - szögezik le. 

„Magyarországon 400 gyógypedagógiai iskola működik, viszont ezeknek csak töredékében van fejlesztő oktatás. Ezzel szemben 2800-3000 gyermek vár országszerte arra, hogy bekapcsolódhasson az iskolai oktatásba" - tájékoztatott az ÉFOESZ. „Nem történelmi évszámok vagy szorzótábla biflázását kell elképzelnünk, hanem a gyermek saját szintjéhez mért játékos oktatást, ami esetükben elengedhetetlen. Valójában az egész társadalom érdeke is, hogy az érintettek az önállóság, a mindennapi teendők ellátásának minél magasabb fokát érhessék el".

Magyarországon 2010-ben járt le a határidő, amelyet a közoktatási törvény adott ara, hogy a súlyosan- halmozottan fogyatékos gyerekek fejlesztő oktatását megvalósítsák. A jogszabály értelmében az említetteknek joga van fejlesztő iskolai oktatásban részt venni, ahol pedig nem lehetséges, de van rá igény, ott kötelező a megfelelő feltételeket megteremteni.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG