A felsőoktatásban tanuló fogyatékkal élők többsége diszlexiával, diszgráfiával küzd, így van ez a Semmelweis Egyetemen is, ahol jelenleg harminc fogyatékkal élő tanul – tudtuk meg Horváth Balázs fogyatékosügyi koordinátortól.

- A 2014. évi őszi szemeszter adatai alapján 5 súlyosan nagyothalló személy jár hozzánk, közülünk állandó jelleggel egyikük sem használ jelnyelvet. Mindegyiküknek van hallókészüléke, és bár időnként kisebb akcentussal, de jól beszélnek.

A felvételi eljárás alkalmával kell fogyatékosságukról nyilatkozniuk a jelentkezőknek, ezt később az egyetem felé is jelezniük kell, regisztrálniuk kell, hogy számon tarthassuk őket, segíteni tudjuk tanulmányaik során. Többen – tartva a diszkriminációtól – egyáltalán nem, vagy csak később jelzik fogyatékosságukat. Ez leginkább a „disz” - esekre jellemző – mondja a koordinátor.

Info-kommunikációs akadálymentesítés

A Semmelweis Egyetem különböző programokat hozott létre a hatékony tanulási stratégiák kialakítása érdekében, az emelt hallgatói normatívából például felolvasó programot tartalmazó notebookokat, tableteket, valamint diktafonokat szereztek be, ezeket az eszközöket minden érintett hallgató megkapja a szemeszter elején. Az egyetemi előadáson készülhet hangjegyzet a diktafon, valamint írott jegyzet a hallgatótársak és a notebook segítségével. Egyszerre fontos a vizuális és az auditoros értés. Horváth Balázs azt mondja: info-kommunikációs eszközökkel történik a hallássérültek akadálymentesítése.

A gyakorlaton más a helyzet, külön meg kell kérni az oktatót, hogy a hallássérült felé fordulva beszéljen, ha szájról olvas a hallgató, mint például a 22 éves Viktor, aki Mezőkövesden született, jelenleg negyedéves fogorvostan-hallgató.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: WEBBETEG