Gyógyító diéták vagy úri huncutságok?Szakmai cikk | 2016.11.28.
Laktózos, fruktózos, gluténérzékeny a gyerekem, mit tegyek? Feje tetejére kell e állítani a konyhát ahhoz, hogy kiüldözzük az utolsó szem glutént is? Mit mondjak a gyereknek, ha nem eheti meg azt a finom ennivalót, amit az apukája jóízűen elfogyaszt? Ha esetleg kimarad az ovis szülinapi tortázásból?
Az ételintoleranciákkal foglalkozó tudományág viszonylag fiatal múltra tekint vissza, de gyors fejlődést mutat. Egy biztos: a hétköznapi konyhatündér szerepe általában az anyukákat illeti meg.
Nem is olyan régen még csak ételallergiásokból állt a világ. Köznyelv még sokszor most is allergiásnak nevezi azt, ha valaki valamilyen ételre érzékeny. Ételintolerancia és az ételallergia egyáltalán nem ugyanaz.
Lényeges különbség, hogy az allergiás reakciók azonnal, vagy pár órán belül jelentkeznek. Az ételintoleranciával kapcsolatos panaszok alattomosabbak, több nap is kell, mire kifejlődik a tünet vagy tünet együttes. Nehezen azonosítható, embere válogatja, hogy kinél mi a domináns panasz. Ezért a pontos diagnózis türelmet igényel.
A gondosan megválasztott étkezéssel viszont jelentős életminőség javulást tudunk elérni, ami öröm a gyereknek és a szülőknek egyaránt. Kétéves gluténmentes diéta után egy kisfiú anyukája így fogalmazott:„Óvodai fényképen ugrani látni, a régen sétálni is nehezen tudó gyereket egész megható”
A kicsi családtag diétáztatása nagy kitartást igényel az egész család részéről. Ebben mindenkinek fontos szerep jut. Tágabb értelemben érintett a bölcsődei, óvodai később iskolai közösség is. A siker, a gyógyulás tehát kizárólag az egész környezet összefogásával tud megvalósulni tulajdonképpen egy közös produkció.
FORRÁS: HVG.HU
