Az ultramodern agyi implantátumok jelenthetik az agyi betegségek kezelésének jövőjét is.
A legtöbben el sem tudjuk képzelni, milyen lehet nyaktól lefelé bénultan élni kognitív képességeink teljes birtokában, de mozgásra képtelenül, szinte mindenben másoktól függve. Van azonban remény arra, hogy az ilyen állapotban élők egyszer újra képesek lesznek maguk mozgatni a dolgokat.A GE Global Research kutatói a BrainGatekutatócsoportjával együttműködve az agy neuronjai által létrehozott elektromos jelek jobb megismerése törekszenek, mégpedig úgy, hogy a kapcsolatteremtéshez parányi robotokat használnak - tudatták közleményükben.
Amint arról a Nature tudományos folyóirat is beszámolt, Cathy Hutchinson 1997-ben agytörzsi stroke-ot kapott, melynek következtében nyaktól lefelé lebénult.2011-ben azonban újra képes volt megfogni egy kávéval töltött termoszt, a szájához emelni, majd inni belőle. Az akkor 58 éves Hutchinson nem nyerte vissza a kezei feletti irányítást. A termoszt a gondolataival irányított robotkarral fogta meg. A robotot a kéz és a kar mozgását irányító agyterületbe implantált parányi érzékelőket használó úgynevezett „agy-számítógép interfész" technológia segítségével irányította. A 96 mikroszkopikus méretű elektróda felvette az agysejtek által kibocsátott jeleket, betáplálta őket elemzésre egy számítógépbe, majd mozgássá alakította őket.
„Kifejezetten az idegsejti tevékenységek stimulálását és rögzítését szolgáló mikroelektronikai agyi implantátumokat készítünk" – mondja Craig Galligan, a GE Global Research New York-i kutatóközpontjában dolgozó villamosmérnök, aki olyan idegimplantátumok tervezésével foglalkozik, amilyet például Hutchinson fejébe is beültettek. „A lehető legkevésbé invazív eljárást szeretnénk kidolgozni az idegszonda beültetéséhez, ugyanakkor célzott stimulálásra is törekszünk. Ehhez tudni kell, pontosan mely neuronokat kell célba venni, hogy csak azt a területet stimuláljuk."
Forrás: WEBORVOS