A csökkenő gyerekszám miatt el kellett valakit bocsátani a dániai Billund gyermekgondozói hálózatában 2010 novemberében - legalábbis a hivatalos magyarázat szerint. Hogy, hogy nem, a családi napközit üzemeltető Karsten Kaltoftra esett a választás. A nő már tizenöt éve gondozott gyerekeket a saját otthonában. Ez idő alatt a súlya sosem volt kevesebb 160 kilónál, ami az ő esetében 54-es BMI értéknek felelt meg - számolt be a jogiforum.hu. http://www.jogiforum.hu/hirek/32229 (A BMI számítás képlete a testsúly osztva a méterben mért testmagasság négyzetével. Negyvenes BMI felett már nagyon súlyos elhízásról van szó.)

Azt a felek elismerték, hogy a hivatalos meghallgatáson foglalkoztak Kaltoft elhízásával, abban azonban nem értettek egyet, hogy az miként került szóba. Az önkormányzat mindenesetre állítja, hogy nem ez volt az elbocsátás oka. Kaltoft szerint viszont testtömege miatt érte hátrányos megkülönböztetés, és emiatt bíróság előtt követelt kártérítést. Az ügy az Európai Bíróság előtt landolt: a dán bíróság kérte, hogy egyértelműsítsék, védett tulajdonság-e a túlsúly. Az ott eljáró főtanácsnok, Nilo Jääskinen véleményében ugyan emlékeztetett, hogy az európai jogban nem létezik az elhízás alapján történő diszkrimináció tilalma, a döntés alapján a kóros elhízást fogyatékosságnak minősíthetik, ha emiatt az illető nem tud teljes értékűen részt venni a munka világában.

A főtanácsnok álláspontja szerint csak a rendkívüli, súlyos vagy kóros elhízás, azaz a 40 feletti BMI okozhat olyan korlátozottságot, mint a mozgásbeli, kitartásbeli és kedélyállapotbeli problémák, ami az irányelv értelmében vett "fogyatékosságnak" minősülhet - áll a cikkben. A dán nő ügyét az dönti majd el, hogy ennek a meghatározásnak megfelel-e az állapota.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: HR PORTAL