Kínában ismert mondás volt évtizedekkel ezelőtt, hogy a fogyatékkal élő emberek használhatatlanok. Persze sok helyen még ma is így gondolják sajnos, csak nem mondják vagy merik kimondani. Szerencsére Kínában is komoly változások történtek, hála a jogalkotóknak. A legelső a fogyatékossággal élők jogait biztosító jogszabály, 1990-ben jelent meg. Itt került kihirdetésre az egyenlő esély elve is, mely állami feladatként határozza meg a fogyatékkal élők ellátását, oktatását. Fontos megemlíteni, hogy Kínában az oktatás vegyes rendszerben történik, vagyis fogyatékkal élők és egészséges gyermekek együtt tanulhatnak. Több sikeres oktatási program is készült Kínában, melyek azokat a fogyatékkal élő diákokat célozták meg, akik valamilyen módon kirekedtek az oktatásból. A „remény program” ezek egyike volt, eredményeképpen, mintegy 323 000 főt vezettek sikeresen vissza az oktatásba. Természetesen e program keretében, nem csak az oktatást, hanem a szállást és az ellátást is biztosították a fogyatékkal élő tanulók részére! A fogyatékkal élő személyek egészségügy ellátása, rehabilitációja állami feladat, melyet az „önkormányzatok” kötelesek ellátni. Több önkéntes program is indult, olyan fogyatékkal élők számára, akik ellátását nem sikerült megoldani, logisztikai problémák miatt. Ezekben a programokban több társadalmi szervezet és a KÍNAI KERESKEDELMI BANKOK is részt vettek. A programba bevont személyek száma 1 millió fő volt, a támogatás összege 650 millió Jüan (1 jüan = 30 HUF) volt. A foglalkoztatottság a fogyatékkal élők esetében 83.9%-os Kínában. A fogyatékkal élő emberek, mintegy 60%-a városokban, míg a fennmaradó 40 % vidéken vállal munkát. A cégek (és az államigazgatás!) esetében, a kvóta 1,5%-os foglalkoztatottságot ír elő, vagyis a teljes munkavállalói létszám 1.5%-nak fogyatékkal élő munkavállalónak kell lennie. A fenti kritériumot nem teljesítők részére, az állam hozzájárulást ír elő, melyet a szociális és oktatási alapba kell befizetni. Ennek felhasználást, az adóhivatal ellenőrzi, és nem a minisztérium! A Kínai kormány támogatja, a fogyatékkal élők vállalkozóvá válást, technikai és pénzügyi segítségnyújtással, valamint adókedvezményekkel. Az országban mintegy 3000 ilyen támogatói központ működik, amelyek segítséget nyújtanak az üzleti terv elkészítésében is. A fogyatékkal élők (hallás, látás sérültek) kommunikációja tekintetében, még sok tennivaló akad, hiszen a többfajta nyelvjárás miatt, is nehéz az egységes jelnyelv vagy a Brille írás bevezetése. A nagyobb városokban, az új fejlesztések esetében már előírás az esélyegyenlőség miatt is, az akadálymentesítés. Miközben írom e sorokat, elgondolkoztam azon, hogy vajon nálunk is ilyen a helyzet? Vajon hány bank van, aki támogatja a fogyatékkal élők oktatását? Vajon melyik az a bank, ahol segítenek egy üzleti terv elkészítésében?

Tovább az eredti cikkre

Forrás: HOTEL HANDICAP