Az utóbbi időben rengeteg olyan hír és információ látott napvilágot, amelyből az emberek azt szűrhették le, hogy a rokkant nyugdíjban részesülők jelentős része azért csalt, hogy ne kelljen dolgoznia. Jó lenne, ha végre mindenkiben tudatosodna: nem lopnak, nem sikkasztanak a nehéz sorsú emberek. Minden esetben bizottság állapítja meg, hogy az adott személy milyen egészségügyi állapotban van. Úgy gondolom, sokat mond az az adat, hogy Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az utóbbi időben közel 1500 rokkantsági nyugdíjas felülvizsgálatát végezte el, s csupán háromszor fordult elő, hogy megváltoztatták a korábbi minősítést.
Valóságos offenzíva indult meg az utóbbi időben, utalt az egyik legégetőbb problémára az ügyvezető. Rámutatott: a sokszor emlegetett 728 ezer rokkantsági nyugdíjassal szemben a korhatár alatti - vagyis a 62 évesnél fiatalabb - rokkantsági nyugdíjasok száma a hivatalos kimutatások szerint 337 530. Aláhúzta: ez még a felénél is kevesebb, mint amennyit gyakorta lehet hallani.
- Úgy vélem, hogy rendszeresen csúsztatásokról, féligazságokról lehet hallani - emelte ki. Nehéz azzal a felvetéssel is bármit kezdeni, miszerint ha a rokkantsági nyugdíjasok fele dolgozna, úgy 10 százalékkal emelkedne a GDP. Ezt vajon ki tudja garantálni? Azt se felejtsük el, hogy a rokkantsági nyugdíjasok jelentős része sokat dolgozott, mielőtt ebbe az állapotba került volna. A beszámolók szerint átlagosan 28,1 szolgálati év után kapják meg a nyugdíjukat, ez azt jelenti, hogy meglehetősen huzamos időn át fizették a járulékot.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MEOSZ