Egy éve a szegedi Balla Péter szólt, hogy Zsófi társat keres. Mivel a paralimpiai triatlonos csapat edzője tudta, hogy Budapesten, a TF-en folytatom a tanulmányaimat, így ezért keresett meg – kezdte a beszélgetést a szegedi születésű triatlonos, Wirth Eszter, aki a Ferencvárosi TC sportolója.

Lengyel Zsófia keresett magának társat. A budapesti, látássérült sportoló – napfényben is csak foltokat lát – álma, hogy ott lehessen 2016- ban Rióban, a paralimpián.

– Volt több próbaedzésünk és egy próbaversenyünk is. Nem volt könnyű megtalálni az összhangot. Az úszásnál a combunk van összekötve. Soha sem mehetek Zsófi elé, nekem végig mellette kell maradnom, csak a fordítóban foghatom meg a derekát, és állíthatom be a helyes irányba. Ha feszül a kötél, akkor tudja, hogy nem jó irányba haladunk, visszatér mellém. A kerékpározás az egyik legfőbb erősségem. Itt egy tandembiciklin tekerünk, természetesen én vagyok elöl, sokan megkérdezik ezt tőlem, hogy melyikünk ül elöl. Itt tudok sokat segíteni, mivel említettem, hogy ez nekem jól megy, ezért is kerestek meg Zsófiék. A futásnál a csuklónk van összekötve. Itt sokat beszélek, kell is a biztatás, ez használ a társamnak. Mondom, hogy milyen távol vannak a mögöttünk futók, mennyire vagyunk az előttünk lévőtől. Eltelt egy év, éppen a közelmúltban mondtam azt, hogy most már teljes az összhang közöttünk – mesélt a szegedi sportoló a közös triatlonozásról.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: DELMAGYAR.HU