"A kutatás három kérdéskörében - romák, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása és munkaerő-felvételi trendek - meghökkentő és megdöbbentő válaszok is születtek" - összegezte az eredményeket Simonovits Borbála kutatásvezető.  "A megváltozott munkaképességűekről szinte minden HR-vezető azonnal megemlítette, keresik őket. Na, nem az esélyegyenlőség biztosítása okán, hanem azért, mert a foglalkoztatás elmulasztása miatt be kellene fizetni utánuk a közel 1 millió forintos rehabilitációs hozzájárulást. Azt azonban hozzátették, hogy ez a munkavállalói kör a későbbiekben lojalitása miatt lesz majd remek munkaerő"- jegyezte meg a kutatásvezető.

Közigazgatás: téma állásinterjún a gyermekvállalás

A munkaadóknak a romákkal szemben a legerősebbek az ellenérzései, még az életkor, a kisgyermekek léte, a fogyatékosság tekintetében is valamivel toleránsabbak. Még mindig jellemző az életkor szerinti diszkrimináció, ez főként a 45 év felettieket és a pályakezdőket sújtja. Az állásinterjúkon gyakran kerülnek elő tiltott, a gyermekvállalással, a káros szenvedélyekkel és a szabadidős programokkal kapcsolatos kérdések.  A legtapintatosabbak e tekintetben a civil szervezetek: körükben a munkáltatók 12 százaléka fordított figyelmet például a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekre. A versenyszférában ugyanezt a kérdést a cégek ötöde, míg a közigazgatásban a munkáltatók 35 százaléka tette fel, amely-szemben a gyakori előítéletekkel - meglepő. Igaz, a cégek a kérdés feltevését többnyire munkaszervezési és logisztikai okokkal szokták megindokolni.  
A felvételi csatornák vizsgálatából kiderült, a közigazgatásban előretört a kapcsolatrendszer és a személyes ajánlások szerepe: a megkérdezettek 30 százaléka részesítette előnyben ezt a csatornát a hagyományos hirdetésekkel és az internetes toborzással szemben.

Tíz százalék a keresetkülönbség

Kiderült a kutatásból az is, hogy az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elve még mindig a hangzatos szólamok szintjén érvényesül csak, de a gyakorlatban nem. A férfiak és nők keresetkülönbsége átlagosan 10 százalék a férfiak javára és az életkor előrehaladásával csak mélyül a szakadék. Míg a férfiaknál dinamikus jövedelemnövekedés tapasztalható a 40-es éveik elejéig és utána is legrosszabb esetben stagnálás következik, addig a női fizetések a 40. életév betöltése után látványosan visszaeshetnek. (A kutatás szerint ebben az életszakaszban akár 20-25 százalékos jövedelemkülönbség is előfordulhat a két nem között.) 

A közszférán kívül alig van esélyegyenlőségi terv

Érdekes képet mutat az is, hogy a megkérdezett munkáltatók közül vajon hányan rendelkeznek valamilyen esélyegyenlőségi tervvel. A közigazgatásban például az intézmények 55-60 százalékánál létezik esélyegyenlőségi terv-de a civil szervezetek mindössze 7 százaléka, míg a versenyszférában megkérdezettek 6 százaléka van a birtokában ilyen dokumentumnak. Érdekesek a miértek is: a közigazgatásban a törvényi kötelezettséget, míg a versenyszférában a külföldi tulajdonos elvárását jelölik meg a terv létezésének okaként.

Tízből heten nem hallottak az Egyenlő Bánásmód Hatóságról

A diszkriminációt tapasztalók Magyarországon a 2005 óta létező Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatnak problémájukkal. Rengetegen azonban még nem tudnak erről a lehetőségről - az emberek 70 százaléka nem is hallott még az EBH-ról, derül ki MTA Szociológiai Kutatóintézetének 1000 fős, országos reprezentatív lakossági vizsgálatából.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: JOBPILOT