"Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy süket planéta. Végtelen csendjét nem zavarta hang, csak a határtalan égből érkező dörgés és villámlás. Sok millió év után az Óceán mélyén élet született. A néma halak közül egy kíváncsi lény kimerészkedett a szárazföldre. Léptei hangot adtak, és ő képes volt ezt a hangot meghallani. Ki volt ő? Az angyal."

Ezzel a mesével indul Éry Balázs szcenírozott, színházi koncertje, ahol megpróbáljuk láthatóvá tenni a muzsikát. "Fából vaskarika! - mondaná erre felejthetetlen hajdani mesterem, Nádasdy Kálmán, aki a zene és az irodalom kapcsolatáról adott elő nekünk a Színművészeti Főiskolán. Aztán hunyorítana egyet, és hozzátenné: - "Ez igen, ez a művészet lényege."

A koncerten Balázs zongorázik, Csend című albumának újraértelmezett, továbbgondolt darabjait játssza a "varázszongorán", amelynek hangjai más érzékszerveink számára is befogadhatóak lesznek a színház mágikus eszközeinek segítségével, melyeket - a muzsika hívó szavára - az Angyal, az Írnok, a Festő, a Táncos és a Mímus működtetnek, hogy legyőzzék Noisy Boszorkát, aki a csend és a zene fölé tolakodó zaj győzelméért harcol a Földön.

A varázszongora színes billentyűi nem csak zenei hangokat keltenek életre, de mozgó színeket, formákat, eltáncolt történeteket vetítenek a multimédiás színpadra. Az alaptörténet szerint a Lány és a Fiú az életet elborító zaj ellenére képesek meghallani a csendet és az abból születő zenei harmóniát. A Zajboszorka mindent megtesz, hogy ezt a képességüket elveszítsék, a Holdra száműzi őket, együtt a Zongoristával. A magára hagyott többség azonban nem élhet teljes, harmonikus életet a zene nélkül. Az Angyal visszasegíti "hőseinket" a Földre.

Előadásunk megpróbál egyszerre több nyelven beszélni. Ha valaki az egyiket nem érti, a másik nyelv segít neki. A csend és a muzsika mellett a verbalitás, a mimika, a tánc, a képzőművészet, a film és a legmodernebb számítástechnika nyelve épp úgy szerepet kap a Gesamtkunst-ban, mint a siketek jelbeszéde, vagy a hangrezgéseket tapinthatóvá transzformáló játék léggömb. A zenei témákra fogalmazott, látványos, zenei történeteket Éry Balázs mellett író, festő, koreográfus, tánc- és pantomimművész, animációs filmrendező, görkorcsolyázó jégtáncos, számítógépes „guru” kelti életre a muzsika és a csend megszólalásának pillanataiban.

A folyton változó színpadi térben épített díszlet, számos projektor, ledfüggöny és kivetítő technika, forgószínpad, operafólia, tüllfüggöny és valamennyi a rendelkezésünkre álló korszerű vizuál-technikai felület szolgálja a képi világot.

Éry Balázs eredeti intencióit, és az Oscar-díjas Rófusz Ferenc gondolatait én próbálom egységbe fogalmazni a forgatókönyvben, majd rendezőként megvalósítani a színpadon.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: FIDELIO.HU