Első alkalommal végzett felülvizsgálatot hazánkkal kapcsolatosan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, melynek során a szakértők a kormányzati jelentés mellett a civil szervezetek jelentéseit is megkapták. „Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a fogyatékosság ügye a felülvizsgálat során megfelelően érvényesülhessen, és minél több sürgető problémára derüljön fény" – mondta el a Közelképnek Balogh Fruzsina, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) sajtóreferense és hozzátette, hogy a vizsgálat során kiemelt szerepet kapott, hogy hazánk elsők között ratifikálta a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ konvenciót és a hozzátartozó Kiegészítő Nyilatkozatot, „ám a hazai jogszabályi környezet számos ponton még mindig nem felel meg az egyezménynek".

Hazánkban jelenleg 80 ezer értelmi fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, autista és idős ember él gondnokság alatt. A Bajnai-kormány idején elfogadott új Polgári Törvénykönyv megszüntette volna a gondnokság intézményét és a támogatott döntéshozatalt léptette volna a helyére, azonban az elvben 2010 májusában hatályba lépő rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a felkészülési idő rövidségére hivatkozva megszüntette. Az új alkotmányban ugyanakkor előrelépés történt, az alaptörvény ugyanis már nem tiltja, hanem bírói döntéshez köti a választójog megadását a gondokság alatt lévő személyek esetében. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentése javaslatként fogalmazza meg, hogy Magyarország törölje el a kizáró gondnokságot és az általános korlátozást, valamint vezessen be jogi alternatívát, amely nem korlátozza az egyén cselekvőképességét, mint amilyen a támogatott döntéshozatal. Jelenleg annyi bizonyos, hogy a kormány szeptember 30-ai határidővel készíti el a Polgári Törvénykönyv új tervezetét.

Tovább a cikkre

Forrás: ESÉLYKERT.HU