A mostaninál egyszerűbb, de szigorúbb rokkantnyugdíjazási rendszer lép életbe, ha a parlament elfogadja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által november közepén beterjesztett törvényjavaslatát. Az eddigi öt rokkantsági ellátási forma helyett csupán kettő lesz, megváltozik a juttatások elnevezése, számításuk módja.

Ki marad rokkant?

A rokkantnyugdíjazási rendszer átalakításának lényege, hogy az eddigi öt különböző jogcímen nyújtott rokkantsági kifizetés - a három kategóriában nyújtott korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak, valamint a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék - jövő január 1-jétől megszűnik. Helyükre mindössze kétféle ellátás kerül, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás.

A rokkantsági ellátást a legsúlyosabb egészségkárosodással élők, tehát az eddigi 1. és 2. rokkantsági kategóriába soroltak kapják a jövőben, illetve kategóriától függetlenül azok, akik már betöltötték az 57. életévüket, vagyis a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérik. Velük semmi nem történik, ellátásukat ugyanúgy kapják, mint eddig, csak nem rokkantsági nyugdíjnak, hanem rokkantsági ellátásnak nevezik majd.

Az összeg nem tér majd el az eddig folyósítottól, átlagosan továbbra is havi 70 ezer forint lesz (ennyit kaptak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) statisztikái szerint idén szeptemberben a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok). Aki tud, az emellett dolgozhat is, de csak addig, amíg keresete három hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (ez jelenleg 117 ezer forint).

Aki már 62 éves is elmúlt, vagyis betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és eddig "korbetöltött rokkantsági nyugdíjat" kapott (összesen 393 ezer ilyen ember él Magyarországon), annak a jövőben öregségi nyugdíjat visz a postás. Ennek összege szintén ugyanannyi marad, mint eddig, az ONYF adatai szerint átlagosan havi 80 ezer forint.

Bukja a pénzt, aki nem megy önként ellenőrzésre

A kormány terve a 313 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas kétharmadát érinti, azokat, akik a jelenlegi besorolás szerint a 3. kategóriába tartoznak, vagyis a legkevésbé súlyos károsodással élnek, és 57 évnél fiatalabbak, tehát elvileg még legalább öt évig dolgozhatnának. Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár korábban azt mondta: ők ma 110 ezren vannak, és további 84 ezerre tehető az úgynevezett rendszeres vagy átmeneti járadékban részesülők száma, akiket szintén érintenek a változások.

A kormány ebből a körből próbálja meg kiszűrni az indokolatlanul leszázalékoltakat, illetve azokat, akik még valóban képesek dolgozni. A törvényjavaslat szerint ezek az emberek jövő januárban kapnak egy levelet, amelyben értesítik őket a változásokról és felszólítják őket, hogy március 31-ig kérelmezzék felülvizsgálatukat egy megfelelő formanyomtatvány kitöltésével.

A rokkantsági felülvizsgálatra ("komplex minősítésre") történő jelentkezés a javaslat szerint önkéntes lesz, de a szankciók ismeretében inkább kötelezettségnek tűnik. Aki elmulasztja a jelentkezést, az járandósága azonnali elveszítésére számíthat. A törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy aki március végéig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, annak "a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni".

Kit próbálnak meg rehabilitálni?

A felülvizsgálat többféle eredménnyel zárulhat: kimondhatják a rokkantnyugdíjasról, hogy nem rehabilitálható, így rokkantsági ellátásra jogosult (a mostani rendszerben 3. kategóriájú rokkantnak az számít, aki legfeljebb 67 százalékban egészséges, az új rendszerben viszont csak annak jár rokkantsági ellátás, aki legfeljebb 60 százalékban egészséges).

De a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkára a rokkantnak. Akik így járnak, azok a jövőben nem rokkantsági nyugdíjat fognak kapni, hanem úgynevezett rehabilitációs ellátást. A rehabilitációs ellátás csak 3 évig járna a kormány terve szerint. A három év alatt mindenkinek meg kell próbálnia elhelyezkedni. Ha ez nem sikerül, akkor indokolt esetben elvileg meghosszabbítható az ellátás -, hogy hányszor és hány évre, azt nem részletezi a törvény.

A felülvizsgálatot azoknál kezdik, akik a legközelebb vannak a védett korhoz, vagyis, akik most 55-56 évesek, és akár hónapokon belül betöltik az 57. évüket - mondta az [origo]-nak egy, az eljárás menetét jól ismerő forrás. A védettséget ugyanis a felülvizsgálatnál állapítják meg, ekkor szűrik ki azokat, akiknek már csak öt évük van a nyugdíjig.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: ORIGO