A „midlife crisis”-ról, azaz az életközepi válságról több száz cikk található az interneten. Az írások többsége azt mutatja be, mi történik a válság megjelenésének következményeként, hogyan reagálnak rá általában a férfiak, és hogyan a nők. Rengeteg jó tanács és megoldási javaslat is feltűnik ezekben a cikkekben, de szinte mindegyikből hiányzik az, hogyan készülhetünk fel tudatosan erre az időszakra.

A válság nem korfüggő

Merza Péter pszichológus is úgy véli, hogy a legnagyobb probléma, hogy a válságra való felkészülésről kevés szó esik. „Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valakinél fennáll egy súlyos betegség gyanúja, de a diagnózist igazoló MRI-re vagy CT-re csak fél évvel későbbi időpontot kap. Ilyenkor az ember hajlamos legyinteni, és fittyet hányni a problémára a következő hat hónapban, mondván, hogy akkor majd úgyis kiderül minden. Csakhogy általában, akkor már késő minden. Ha addig nem készül fel rá, nem keres különböző utakat, akkor nagyon nehéz dolga lesz. Ugyanez a helyzet az életközepi válsággal. Az életközépi válság megjelenése, intenzitása és hossza elsősorban  személyiség- és élethelyzet függő. Az, hogy hogyan tud valaki szembenézni a válsággal, az a személy érettségétől függ. Egy felnőtt érett személyiséget nem töri le a kudarc, könnyebben talál kiutat, meg fogja tudni találni a megoldást, talpra fog tudni állni. Az életközepi válság manapság már egész korán jelentkezhet, amikor az ember úgy érzi, hogy beszűkült az élettere. Nagyon sok pályakezdő fiatal van, aki kikerül az egyetemről, van egy papír a kezében, de tulajdonképpen semmihez sem ért, ezért bármilyen munkát elvállal. Ezt a melót nem igazán szereti, de egy idő után beleszokik, húzza az igát, majd egy idő rájön, hogy zsákutcába került. Ha nincs másik szakmája, ha nincs egy „B” verziója az életére nézve, akkor bizony komoly krízisbe kerülhet.”

TOVÁBB A TELJES CIKKRE

FORRÁS: CSALADHALO.HU