Ekkor tehetünk panaszt a munkaügyi felügyeletnélSzakmai cikk | 2016.08.26.

A munkaügyi jogsértések aránya évről évre ugyanazon a szinten mozog, számuk pedig csupán az ellenőrzések számának zsugorodásával arányosan csökken. Dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje szakcikkében végigveszi, mely esetekben fordulhatunk segítségért a felügyelethez.


A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya rendszeres időközönként nyilvánosságra hozza a munkaügyi ellenőrzések adott időszakra vonatkozó eredményeit. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a jogsértések aránya évről évre ugyanazon a szinten mozog, számuk pedig csupán az ellenőrzések számának zsugorodásával arányosan csökken. 

Annak ellenére, hogy a felügyelet 2012. január 1. napjával, majd pedig 2015. január 1. napjával átszervezésre került, állományának pedig hozzávetőlegesen a felét elveszítette, magas szakmai színvonalon és eredményesen végzi tevékenységét. Érdemes tehát végig venni, hogy mely esetekben fordulhatunk segítségért a felügyelethez. 


Alapvetően a munkaviszonyban történő foglalkoztatást ellenőrzik

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. (Met.) alapján az ellenőrzés alapvetően a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás szabályainak a betartására terjed ki. Ennek megfelelően az ellenőrzés részét képezi az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés területe is. 

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy idén ősztől az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kikerül az Mt. hatálya alól, így indokolt volt az ellenőrzés körének további bővítése ezen foglalkoztatási formára is. További kivételt képez, hogy fiatal, azaz 18. életévét be nem töltött munkavállaló esetében a felügyelet kivételesen a vállalkozási, illetve megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatást is vizsgálhatja. 

Ezek az ellenőrzés főbb területei

a.) Munkaviszony létesítése

A hatóság vizsgálja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezéseket. Ennek keretében megvizsgálja, hogy érvényesül-e az írásbeliség követelménye, a munkaszerződést ugyanis az Mt.44.§-a alapján írásba kell foglalni. Azt is meghatározza a jogszabály, hogy milyen elemeket szükséges a munkaszerződésbe belevenni. Az alapbér, valamint a munkakör a munkaszerződés szükségszerű elemei, nélkülük érvényes munkaviszony nem jöhet létre. 

Az Mt. 46.§-a pedig azt határozza meg, hogy a munkáltatónak a munkavállalót miről kell a munkába lépést követő 15 napon belül írásban tájékoztatnia. Ilyen terület a napi munkaidő, az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások, a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja, a munkakörbe tartozó feladatok, a szabadság mértéke, számítási módja és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai, az a körülmény, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója. Vizsgálja a hatóság továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítését is. 

TOVÁBB A TELJES CIKKRE

FORRÁS: HRPORTAL.HU