Egyetemes tervezés az IKEÁ-banHír | 2015.03.13.

Ma, amikor a szolgáltatások kínálati piacán a versenyzők szoros küzdelemben vívják harcukat a vásárlókért, fontos, hogy a szolgáltatások kialakításánál minél többféle fogyasztó igényét vegyék figyelembe. Többen felismerték már Magyarországon is, hogy pl. a vevői elégedettséget, mint a jó marketing egyik alapját, az a vásárlói környezet adja, amely mindenki számára használható, korra, nemre, fogyatékosságra tekintet nélkül. Az ilyen környezet kialakítását az un. egyetemes tervezés módszerének alkalmazása teszi lehetővé, amely elősegíti, hogy a jövőbeni környezet minden egyes vásárló számára használható legyen.

Az egyetemes tervezés módszerének figyelembevétele történt meg az IKEA új családi mosdóinál is, amelyeket 2014. decemberében adtak át használatra. Az IKEA felkérte az Egyetemes Tervezés Kutató és Információs Központot arra, hogy az akkori akadálymentesség szempontjai szerint kialakított mosdóikat újragondolva olyan mindenki által jól használható családi mellékhelyiségek kialakítására kerüljön sor, amelyeket fogyatékossággal élő személyek, gyerekek, idősek és kismamák egyaránt tudnak használni.

A Központ dolgozói különböző fogyatékossággal élő személyek, akik felhasználói tesztcsoportot alkotva tervezők, beruházók számára adják át azokat a mindennapjaikban megtapasztalt ismereteket, amelyeket, ha termékek, szolgáltatások, vagy akár informatikai alkalmazások előállításánál figyelembe vesznek, ők is másokkal egyenlő módon tudják használni az újonnan kialakított termékeket.

A munka kezdeti fázisban a Központ tesztcsoportja felmérte a helyiségeket, amelyek alapján a Központ hallássérült rehabilitációs mérnöke, szakmai vezetője elkészítette a minden igényt kielégítő terveket.

A Magyarországon működő nemzetközi áruházláncok és bevásárlóközpontok már elkezdtek jó példát mutatni annak a szemléletnek a megvalósításában, melynek célja, hogy a szolgáltatásaik a vásárlók lehető legszélesebb köre számára alkalmasak legyenek. Ehhez szükséges az a tervezési módszer alkalmazása, amely már kezdeti szakaszban bevonja a potenciális felhasználókat és velük együtt alakítják ki a szolgáltatásokat.

A fogyatékossággal élő személyek tapasztalati tudását nem szabad kihagyni a tervezés és kivitelezés során, hiszen csak így kerülhető el olyan megoldások alkalmazása, amelyek – pl. téves ismeretek alapján – nem adnak választ a felhasználók valós igényire. Számtalan ilyen esettel találkoznak a fogyatékos emberek más bevásárlóközpontokban és az akadálymentesítés céljából elvégzett beruházásoknál – mondta Hortobágyi Éva, a Központ szakmai vezetője.’

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: ETIKK