,,Egy hátrány nem hátrány, két hátrány sok hátrány" - avagy sok dolog attól függ, hogyan érezzük magunkat saját bőrünkben!Hír | 2013.05.09.
Ha látássérültek vagy vakok jutnak eszünkbe, legelőször talán a fehér bot, a vakvezető kutya, a Braille-írás jut először eszünkbe, és az, milyen rossz lehet nekik, hogy nem látnak, hiszen ki vannak zárva a munka világából is. A következő beszélgetésünk után azonban rá kellett jönnünk, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt! A született vagy szerzett fogyatékossággal való együttélés alakulása nagyrészt személyiség-, helyzetfüggő, és a társadalom viszonyulása is befolyásolja azt, ki hogyan érzi magát a bőrében.
Tillmann Zsolttal, aki látássérült, nagyon megnyerő benyomást tett ránk. Foglalkoztatás-szervezőként dolgozik a Vakok Állami Intézetében. Főfeladata, hogy látássérült ügyfeleit munkához juttassa. Végzettsége szociális munkás, szociálpolitikus, így a segítő szándék mellett szakmai ismereteivel is hozzá tud járulni az ügyfelek életminőségének javulásához.
Több mint hat éve, 2007 óta dolgozik foglalkoztatás-szervező szakemberként. Hogyan tud segíteni az Önhöz fordulóknak?
- Alapvetően két részből épül föl a munkám. Elsősorban a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatáshoz kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatási munkából, másodsorban a szociális foglalkoztatás szervezésével összefüggő feladatokból. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás ugyanazon elven működik nálunk is, mint minden más szolgáltatónál. Legfontosabb szempont, hogy sikerüljön összeilleszteni a munkaadó és munkavállaló igényeit, elvárásait, elképzeléseit és érdekeit.
A munkaerőpiacon való elhelyezkedés segítése egy interjúval kezdődik, ahol felmérjük az adott illető képességeit és készségeit, széleskörűen tájékozódunk azokról a dolgokról, amelyek a munkavégzéshez kapcsolódnak, iskolai végzettség, különféle minősítések, készségek, képességek felmérése. Tevékenységekbe ágyazva mérjük fel, melyek azok a munkafolyamatok, amit a jelentkező valóban el tud látni. Az álláskeresés teljesen személyre szabott.
-Mesélne erről egy kicsit részletesebben?! Hogyan képzeljük el ezt a gyakorlatban?
-Fel kell mérnünk –mint már említettem -, hogy milyen készségei, képességei, ismeretei, lehetőségei vannak a munkát keresőnek. Ekkor pontos képet kapunk arról, hogy milyen szintű, jellegű munkák jöhetnek szóba, az ügyfél mely készségeire, képességeire, ismereteire leheta munkakeresést alapozni. ezekhez az adottságokhoz keressük az állásokat. Az ügyfél számára az aktuális felkészültségéhez megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk az információnyújtáson, a tanácsadáson, az álláskeresési technikák megtanításán keresztül. A munkáltatónak is tudunk szolgáltatást nyújtani. Munkakörelemzéstől kezdve a tanácsadásig, érzékenyítésig. Vagyis tanácsokkal látjuk el, hogy például miképpen alakítson ki a munkáltató egy munkahelyet, ami segíti a látássérült munkáját,milyen jogi szabályozás vonatkozik egy látássérült munkavállalóra , melyek a különböző látássérült csoportok és mi várható el tőlük stb. Amennyiben mindkét fél lehetőségeit, adottságait felmértük, akkor megpróbáljuk ezt összeilleszteni.
Sajnos a szabályozásban is nagyon sok változás van mostanában és kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ahány ember annyiféle eset és jogi szabályozás vonatkozik az illetőre. Mi ebben is igyekszünk segítséget nyújtani, tanácsot adni mindkét fél számára, ha döntő jelentőségű valamely körülmény és a jogszabály nem ad rá egyértelmű választ, akkor akár állásfoglalást is kérünk a vonatkozó hatóságtól vagy felettes szervtől.
Forrás: REHAB BLOG
