A kérdésében szereplő törekvés kifejezést szívesen megvétózom, hiszen az akarat, a terv nem elég:Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke hiába vannak jó elvek, esetleg még megfelelő törvények is, ha mindez nincs átültetve a gyakorlatba. Ugyanez vonatkozik a fejekre is, a közgondolkodásra: amíg nem természetes, hogy egy fogyatékos, egy Down-szindrómás ember ugyanolyan életet élhet, mint bárki más, addig nem sok esélyünk van arra, hogy teljesen általánossá váljék az, amit a Down Alapítvány megteremtett és működtet. Nevezetesen egy olyan modellt, amitől azt várjuk, hogy bizonyítsa, hogy egy fogyatékos ember is élhet teljes, boldog és autonóm életet. Ehhez szükséges a szerető, de ugyanakkor teljesítményorientált és nyitott gondolkodású család, jó iskolák, majd a szolgáltatások közül kiemelten a támogatott lakhatás, foglalkoztatás és döntéshozatal. Az ezek segítségével megoldott egyéni lakhatás, saját társ, család, barátok, kereset, már nem más, mint a teljes élet. Ez elvileg Magyarországon is lehetséges, néhány ritka példa itthon is felmutatható. Jobb szociális körülményeket, elfogadó attitűdöt magáénak tudó országokban ez nem annyira távoli (Spanyolország, Anglia, Svédország, Hollandia a jó példák). A mi országunk nem sorolható ezek közé; mindazonáltal van fejlődés a 30 évvel ezelőtti helyzethez képest. Ennek a fejlődésnek egyik kis motorja a Down Alapítvány.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: WEBBETEG