Más gyógytornák arra próbálják kényszeríteni a beteget, amit nem tud megcsinálni. A DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer) pedig képessé teszi arra, amit csinálnia kell. A Dévény-módszerrel kiemelkedő eredmények érhetők el a szülési oxigénhiányos agykárosodásban szenvedő csecsemőknél, valamint a mozgássérülések valamennyi területén.

„Mi azok közé a családok közé tartozunk, akiknek a gyereke azért nincs tolószékben, mert szakavatott dévényes kezébe került. Igaz, csak az utolsó pillanatban” – meséli Szepessy Árpádné. Pedig amikor Petit egyéves korában elvittük a gyógytornászhoz, még abban sem voltunk biztosak, hogy szüksége lesz rá. Igaz, 15 hónaposan csak kapaszkodva járt, és csak támaszkodva tudott állni, de ez az orvos és a védőnő szerint ez még belefért a normális fejlődési ütembe. Azt mondták, majd behozza a lemaradását. Én azonban úgy gondoltam, jobb a biztonság, nézze meg egy szakember. Ott, a gyógytornász kezei között azonnal látszott, hogy a bal keze és lába mennyivel rosszabb állapotban van, mint a jobb. Ezután derült ki, hogy oxigénhiány miatt mozgáskoordinációhoz vezető cerebral paresisen esett át, amely hála istennek, csak a mozgásért felelős agyi pályákat érintette, ám azt mondták, jó eséllyel tolókocsi vár majd rá.

Járt volna ingyen – de nem kapta

Peti kaphatott volna a megyei kórházban OEP által támogatott ingyenes dévényes kezelést, de kapacitáshiány miatt csak kéthetente egyszer. Ennél pedig jóval többre lett volna szüksége, így Peti szülei vállalták, hogy fizetik a heti 2-3 kezelést. Ám ehhez minden alkalommal 70 kilométert kellett utazniuk, mert közelebb nem találtak megfelelő szakembert. Ez alkalmanként benzinköltséggel együtt tízezer forintos kiadást jelentett, és naponta négyórás elfoglaltságot utazással együtt, amit csak nagy családi összefogással tudtak megoldani.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: NŐK LAPJA CAFÉ