Bíznál bennem vakon?Hír | 2013.05.12.

Eddig csak a barátnőimet avattam be, hogyan készülődöm, mielőtt társaságba megyek. Vakon fényképezőgép elé állni mindig félelmetes dolog, ezért vártam ilyen sokáig. A miértre nagyon egyszerű a válasz. Elsősorban nő vagyok, ezáltal van bennem egy adag egészséges hiúság - az alábbi írásból kiderül, hogy Vincze Zsuzsanna megbirkózott a kételyeivel.

Amikor megvakultam, egy pillanat alatt le kellett mondanom az életcélomról, mivel grafikusművésznek készültem. A vakvezető kutyám, Rumi és egy lelkes csapat húzott ki a mély lelki válságból. Új célt, álmot és új hivatást adott nekem, hogy négy évvel ezelőtt a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola 1% kampányának szervezője és reklámarca lehettem.

Ezekben a napokban is azért kampányolunk, hogy ingyen adhassunk vakvezető kutyákat a látássérült embereknek. A munkám mellett célom, hogy segítsek azoknak a vak nőknek, akik még tanácstalanul állnak a nagy kérdés előtt: milyen legyek „én, a nő”. Ezért térjünk vissza a készülődéshez és a „fotózás” kérdéshez.

A látó nők láthatják, hogy jó-e a sminkjük, a frizurájuk, tényleg jól áll-e rajtuk a ruha, vagy csak úgy mondják, aztán majd Photoshoppal elintézik, ami nem tökéletes. Én viszont nem tudom ellenőrizni, hogy valóban jól sikerült e kisminkelni magam, vagy megcsinálni a frizurám, nem tudom, hogy tényleg csinos vagyok-e egy-egy ruhadarabban. Meg kell bíznom a barátnőim őszinteségében, és hogy mellőzik a kegyes hazugságokat. Ez eleinte nagyon nehéz volt, de ma már tudom, hogy ilyen kérdésekben is őszinték velem.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: CSALÁDINET.HU