Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. A betegség teljes neve: autizmus-spektrumzavar (asd), amely kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján. Van, akinél a betegség annyira enyhe tünetekkel bír, hogy a környezet csak visszahúzódónak véli, míg a másik véglet a szüleivel is képtelen kommunikálni – foglalja össze az MNO-nak dr. Vaszil László.

Megáll az élet

A betegség 15 hónapos kor környékén jelentkezhet: a gyermek nem mosolyog, magába zárkózik, nem kommunikál, és nem keresi a kapcsolatot a külvilággal – fejti ki a gyermekgyógyász szakorvos. Ilyen kicsi korban az autizmust még nem diagnosztizálják, csak jelzik, hogy a gyerek autisztikus hajlamokkal bír. A diagnosztizálás későbbre – általában óvodás-, iskoláskorra – tehető: miután a neurológus megállapította, hogy nincsen szervi eltérés az agyban, a pszichológus–pszichiáter mondja ki, hogy a gyermek autista.

„Ez az a pont, amikor a szülő úgy érzi, hogy megállt az élet, és megfagy körülötte a levegő” – mondja lapunknak a szakorvos. Rögtön jönnek a kérdések, a miért után a következő: mi az oka, hogyan lett a gyerek autista. A betegség nagy valószínűséggel genetikai, de a tudomány mai álláspontja szerint valami külső tényező is szükséges, amely kiváltja a gyermekkel születő hajlamot – hangsúlyozza dr. Vaszil László.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MNO