Mikor és minek a hatására kezdtek el foglalkozni szervezeti szinten a munkahelyi esélyegyenlőséggel és a szervezeti sokszínűséggel?

Válasz:  

Az esélyegyenlőség biztosítása a Grundfos alapító Poul Due Jensen szándéka szerint az alapítás óta nyomon követhető, így amikor a cég Magyarországon is megjelent az első tatabányai üzem megnyitása óta fókuszál erre a területre.

A Grundfos Magyarország Gyártó Kft. 2010-ben a Szövetség a Kiválóságért szervezet CSR Kiválóság pályázatának felhívásakor döntött úgy, hogy a pályázat szakmai partnereként fejleszti, illetve strukturálja a vállalat társadalmi felelősségvállalásban érintett területeit. A munkahelyi esélyegyenlőség és szervezeti sokszínűség a vállalati kultúra része. A célunk az, hogy az esélyegyenlőségen belül érintett minden csoporttal rendezett elvek és meghatározott célok alapján foglalkozzunk.

Mit tettek azért, hogy a szervezeti kultúrájuk integráns része legyen a befogadás és sokszínűség elfogadása, igenlése?

Válasz:  

Az alapító tulajdonos a létesítő okiratban kikötötte a fogyatékos, képességekben korlátozott munkaerő alkalmazásának kötelezettség vállalását, az alkalmazottak 3%-ában határozta meg a hátrányos munkavállalói kör integrálását a termelési folyamatba.

A befogadás és sokszínűség elfogadása és igenlése a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-nél alapításától fogva jelen van, mivel ezek a Grundfos vállalati kultúrájának olyan alapvető értékeihez kapcsolódnak, mint az „Emberek”, illetve „Felelősségvállalás”. Ennek eredményeként munkavállalóink között a kezdetektől vannak megváltozott munkaképességű kollégák, számukra épületeink teljesen akadálymentesek.

Toborzási gyakorlatunkban nincs kirekesztési lehetőség, így pályakezdők, GYES-ről visszatérő kismamák, időskorúak, kisebbséghez tartozók, külföldiek, diákok*, és hamarosan hajléktalan szállón élő személyek alkalmazása is megvalósul.

Természetesen ezen értékek helyi szintű fenntartása odafigyelést, kommunikációt igényel.

*16 éven felüliek, diákszövetkezeten keresztül

Melyek voltak a legfontosabb lépések, intézkedések a munkahelyi esélyegyenlőség, szervezeti sokszínűség irányába?

Válasz:  

A Grundfos nemzetközi gyakorlata alapján, Magyarországon is a megváltozott munkaképességűek alkalmazása a kezdetek, azaz a munkavállalók alkalmazása óta jelen van.

További fontos lépésnek tekintjük, hogy a csökkenő helyi munkaerőpiac miatt kollégáink Erdélyből toboroztak újabb munkavállalókat, valamint biztosítottuk számukra a lakhatást és egyéb szociális juttatást is (letelepedési engedély, utazási költségek, stb.).

Szintén a kezdetektől foglalkoztatunk külföldi munkavállalókat, illetve gyakornokokat is, más Grundfos vállalattól, illetve nálunk munkát vállalni kívánó (nem Grundfos vállalattól érkező) külföldiekre is van példa.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásért milyen gyakorlatokat vezettek be? Ezek közül mire a legbüszkébbek?

Kérem, hogy először átfogóan ismertesse a gyakorlatokat, majd utána – a következő kérdésnél – egyenként, a megadott szempontok alapján részletesebben is mutassa be a jó gyakorlatokat!

Válasz:  

A Grundfos Magyarország Kft. foglalkoztatási gyakorlatának legfontosabb elemei és elvei:

• Akadálymentes munkahely, egységes rehabilitációs részleg a szükséges infrastruktúrával (öltözők, mellékhelyiségek, megközelíthetőség stb.)
• Egységes 4 órás munkaidő, a rehabilitációs részlegen
• A munkakörnek megfelelő bér, amely azonos a gyár más részlegein hasonló beosztású dolgozók béreivel.
• Integrált foglalkoztatás
• Üzemi szociális munkás alkalmazása
• Erkölcsi és anyagi elismerés a minőségi munkáért
• Magas szintű munkakultúra meghonosítása
• Nyitottság és társadalmi felelősség vállalása
• A dolgozók biztonságának növelése

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására bevezetett jó gyakorlatok, illetve kezdeményezések részletes bemutatása

1.    Jó gyakorlat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására

A jó gyakorlat /kezdeményezés összefoglaló neve, címe:

Üzemi szociális munkás alkalmazása a rehabilitációs részlegen

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására bevezetett jó gyakorlatok leírása

• Milyen intézkedéseket hoztak? Hogyan valósították meg azokat? Mikor vezették be a programot? Hány munkavállalót érint?

Válasz: 

A Grundfos Magyarország Kft. 2001 óta foglalkoztat megváltozott munkaképességű kollégákat, a Részükre kialakított rehabilitációs részlegen, ahol jelenleg 100 fő dolgozik.

A vállalat gazdasági eredményeihez, valós értékteremtő tevékenységekkel járulnak hozzá a megváltozott munkaképességű dolgozóink is.

2009-ben csatlakozott a Grundfos Kft., mint foglalkoztató a TÁMOP 2.4.2. B-09/1 „Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése – Befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása” című projekt megvalósításához. Állami, civil és piaci szervezet együttműködésén alapuló komplex, több szolgáltatásból álló szolgáltatási csomagot kellett kidolgozni és megvalósítani, mely új szemléletmódot közvetít és a befogadó munkahely kialakítását, a munkavállaló számára pedig a munkahelyre való bekerülést, a munkahelymegtartást és munkahelyi előmenetelt támogatja.

Ezen projekt keretében üzemi szociális munkás munkakör kialakítására is nyertünk bértámogatást, 2010 júniusában kezdődött el a projekt szakmai megvalósítása.

Motiváció és célok

• Milyen okok és motivációk vezettek a jó gyakorlat /kezdeményezés bevezetéséhez?
• Mi volt a kezdeményezés célja?

Válasz:

A dán multinacionális vállalati kultúra elengedhetetlen része a fogyatékos/megváltozott munkaképességű kollégák rehabilitációjának támogatása, az integrált foglalkoztatás megvalósítása által.

2001 óta foglalkoztatunk megváltozott munkaképességű kollégákat, az e célból működtetett rehabilitációs részleg létszáma folyamatosan emelkedett, 2010 elejére elérte a 60 főt. A részlegen dolgozó, különböző fogyatékkal rendelkező kollégák teljes értékű munkát végeznek, hozzáadott értéket képviselnek, így az elvárások ugyanúgy vonatkoztak rájuk is. Üzleti filozófiánk szerint a magas termelékenység kulcsa az elégedett, jó légkörben dolgozó munkatársak.

Felismertük:    

• hogy az integrált foglalkoztatás, nem csak abból áll, hogy munkát és jövedelmet adunk ezeknek az embereknek, hanem a sikeres rehabilitációjukban is aktívan közre kell működnünk, egyénre szabott szociális és mentálhigiénés segítségnyújtás formájában.
• hogy a rehabilitációs részleg termelési csoportvezetőinek a napi termeléshez kapcsolódó feladataik mellett, nem jutott idő az egyénenként eltérő problémák kezelésére.
• hogy a munkahelyi beilleszkedés és a munka közben jelentkező, a beilleszkedést nehezítő „otthoni” problémák begyűrűzése kihatott a munkavégzésre, az elvárt minőségre és teljesítményre.
• hogy ennek a speciális igényű csoportnak az érdekei képviseletre szorulnak.

A kezdeményezés célja egy olyan szakmai szolgáltatás bevezetése volt a megváltozott munkaképességű kollégák részére, mely által a fent felsorolt problémák megoldásra találhatnak.  

Eredmények

• Milyen eredményeket és változásokat hozott a jó gyakorlat/kezdeményezés a szervezetük számára?

Válasz:

Amióta üzemi szociális munkás segíti a rehabilitációs részleg mindennapjait, elégedettebb és kiegyensúlyozottabb dolgozói légkör figyelhető meg, mely nagyon jó hatással van a munkavégzésre.

Az emberek érzik, hogy a vállalat nagy hangsúlyt fektet a fogyatékosság/másság elfogadására, az ép dolgozók is büszkék, hogy ennek a kultúrának a részesei lehetnek.

Bővült a kapcsolat állami és civil szervezetekkel.

Költségek

• Milyen kezdeti és folyamatos költségekkel járt a kezdeményezés bevezetése és működtetése?

Válasz:

Az üzemi szociális munkás bére.

Előnyök

• Kérem, részletezze, hogy milyen pozitív következményei voltak a kezdeményezésnek a munkavállalók és szervezeti szinten?

Válasz:

A szociális munka egy olyan új irányát alkalmaztuk, mellyel szeretnénk részt vállalni a napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó Fogyatékos-ügy terén, illetve példát állítani más vállalatok számára.

A munkavállalók és szervezeti szinten is sokat változott pozitív irányban a fogyatékosság megítélése, a vállalat munkatársai körében is erősödött a szolidaritás, nőtt a tolerancia, empátia készség is erősödött.

Az üzemi szociális munkás alkalmazása által fókuszba kerültek ezen hátrányos helyzetű társadalmi réteg problémái.  

Tanulságok

• Milyen tanulságok vonhatók le a kezdeményezés kapcsán?
• Véleménye szerint a kezdeményezés miért számít jó gyakorlatnak?
• Melyek volt a legnagyobb kihívások a kezdeményezés megvalósítása során?

Válasz:

A foglalkozási rehabilitáció terén, egy olyan példaértékű gyakorlatot sikerült megvalósítanunk, mely pozitív módon hozzájárul a mindennapi társadalmi működéshez és a társadalomfejlődéshez.

Magyarországon új kezdeményezésnek számít, hogy multinacionális vállalat szociális munkás segítségét veszi igénybe. Fontos dolognak tartjuk, hogy ennek a hátrányos helyzetű csoportnak az érdekei képviselve legyenek.

Kihívásként éltük meg a szociális munka értékeinek és céljainak beillesztését a teljesítményorientált vállalati kultúrába. Nehéz volt összeegyeztetni a termelési elvárásokat, az egyénre szabott rehabilitációs tevékenységgel.