"Bárkinek megéri esélyt adni"Hír | 2015.07.24.
Martin Coulam első mentoráltjára 16 évesen talált: egy vele egykorú mozgássérült fiúnak segített iskolába járni, programokra eljutni – persze akkor még nem tudta, hogy amit csinál az mentorálás. A tudatos mentortevékenység 15 éve kezdődött, pár éve tudatosodott csak benne a mentorálás tudományos háttere, addig ösztönből dolgozott – hogy mennyire eredményesen azt az mutatja, hogy a Tesco működés-fejlesztési igazgatója egyéni kategóriában második díjat nyert a Mentor Oscar elnevezésű megmérettetésben. Az idei díjazottakkal interjút még itt és itt olvashat.
Amikor elkezdett mentorálni, miért érezte úgy, hogy ez fontos?
Fiatalon, 16 éves koromban mentoráltam először egy korombeli mozgássérült fiút, akivel szomszédok voltunk. Segítettem neki bejárni az iskolába, és pár barátommal közös programokat szerveztünk vele délutánonként. Abban az időben még nem ismertem fel, hogy mentorálom, csupán foglalkoztatott az egészsége, és szívesen töltöttem vele időt. Ő döbbentett rá, hogy milyen jó érzés is az, ha valakinek az életét jobbá tehetem, hozzáadhatok.
Tudatosan 15 éve mentorálok. Hogy miért?
Annyi állomása volt a karrieremnek és olyan sokat kaptam és tanultam a mentoraimtól, hogy ezt a tudást örömmel osztom meg az én mentoráltjaimmal is. Örömöt okoz számomra mások fejlődésének szemmel tartása és büszkeséggel tölt el látni az eredményeiket. Ez kicsit olyan, mint szülőnek lenni, büszkén hátradőlve nézni, ahogyan ők maguk is idővel továbbadják és megosztják mindazt a bölcsességet és tudást, amit korábban az én támogatásommal sajátítottak el.
Milyen tevékenységgel, hogyan kezdődött a mentori tevékenysége?
Egy bizonyos fokig mindig is bennem volt a szándék. Mindössze 5 éves voltam, amikor a futballedzőm csapatkapitánynak kért fel és egészen 17 éves koromig vezettem őket. Utólag azt gondolom meglátta bennem azt, hogy olyas valaki vagyok, akit szívesen követnek. Észrevett valami olyasmit, amit akkor még én magam sem tudtam. Ma, tudatában mindennek azt gondolom, nem lehet üzleti célokat sikeresen elérni az emberek készségeinek hatékony fejlesztése nélkül. Az emberek azok, akik valójában megvalósítják terveinket. Az üzlet az egyénekre épül így számomra magától értetődő időt szánni és dolgozni velük azért, hogy ezáltal kiteljesedhessenek. Vezetői munkám során ennek támogatása és nyomon követése jelenti a legnagyobb jutalmat és elismerést. A munkatársak és beléjük fektetett fejlesztési munka több mint egy egyszerű vezetői feladat, hiszen valódi értéket csak ezzel teremtünk. Ez az, aminek az eredménye fennmarad, hiszen a mentoráltak, az ő jövőbeli sikerük az én kézzelfogható, hátrahagyott örökségem.
Forrás: HR PORTAL
