Az Egyetemes Tervezés nagyszerű eszméjéről már hallottunk, az viszont újdonság volt a számunkra, hogy a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete támogatásával olyan központot hoztak létre, amely nem csupán ennek az eszmének az elterjesztését, népszerűsítését tűzte ki célul, hanem annak megvalósulását a gyakorlatban is - a mindennapi élet lehető legtöbb területén.

A Központ tevékenységéről, az Egyetemes Tervezésről és annak fontosságáról beszélgettünk a Központ munkatársaival, Hortobágyi Éva építészmérnökkel, rehabilitációs szakmérnökkel és Papp-Faller Kristóffal.

- Hogyan tervez a szakember amikor „ egyetemesen tervez” ? Milyen szempontokat vesz figyelembe?

- Az egyetemes tervezés lényege, hogy figyelembe vegyék azt a szempontot is, hogy nem csupán teljesen ép és egészséges emberek használják a minket körbevevő épületeket, utcákat, parkokat, a lakásokat, irodákat, közintézményeket, járműveket, a legkülönbözőbb dolgokat, tárgyakat, információkat stb. Köztünk élnek azok a fogyatékos embertársaink, akik esetleg rosszul látnak, vagy hallanak, mozgásukban korlátozottak, vagy szellemileg károsodottak stb. Ők is intéznek ügyeket, tanulnak, dolgoznak, szórakoznak, utaznak, használni szeretnék a legkülönbözőbb - minket körbevevő tárgyakat, szolgáltatásokat. Az egyetemes tervezéssel, mint gondolkodásmóddal azt lehet elérni, hogy már a tervezés kezdetén figyelembe vegyék az említett szempontokat és úgy tervezzék meg az épületeket, járműveket, bútorokat, használati eszközöket, információs, eligazító táblákat és még sorolhatnám, hogy azt a lehető legtöbb ember, így a fogyatékossággal élők is használni tudják. A lényeg, hogy ne utólag kelljen – esetleg költséges - megoldásokat kitalálni. Az utólagos akadálymentesítés helyett az akadályok megelőzésére kell a hangsúlyt fektetni.

- Van számos olyan dolog, amit azért találtak ki, mert szüksége volt rá a valamilyen fogyatékkal élőnek, a későbbiekben aztán az egészséges emberek életének is hétköznapi részévé vált.

- Igen, azt szokták mondani, hogy ami a sérülteknek szükséges, az az ép embernek kényelmes. Ilyen például a távirányító, de a golyóstoll feltalálása is például amiatt történt, hogy a balkezesek is tudjanak tollal illetve tintával írni. Az egyetemes tervezés legnagyobb értéke az a gondolkodásmód, hogy minél szélesebb felhasználói rétegben gondolkodik. Gyerekek és öregek, átmenetileg megváltozott képességűek igényei is sokszor egybeesnek a fogyatékkal élők szükségleteivel.

Forrás: REHAB BLOG