Az idei évadtól látássérült emberek számára is akadálymentesített színházi darabokat játszanak országszerteHír | Esemény | 2013.01.28.

Az idei évadtól látássérültek számára akadálymentesített darabokat is játszanak országszerte a 90 decibel Project szervezésében.  Elsőként G. B. Shaw Szent Johannáját tekinthették meg január 22-én az érdeklődők a Nemzeti Színházban. A következő akadálymentesített előadás a Padlás lesz a Pécsi és a Miskolci Nemzeti Színházban.

A kultúra napján került először bemutatásra narrált darab Budapesten a 90 decibel Project szervezésében. A rendhagyó előadást Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatójának közönséghez intézett szavai nyitották, melyben elmondta, örömmel üdvözli, hogy a siketek és nagyothallók mellett a látássérült emberek felé is nyitni tudott a színház. Bonecz Ervin, a 90 decibel Project ügyvezetője a résztvevő harminc látássérültet is köszöntötte, akik elsőként élvezhették az akadálymentesített színdarabot.

Az előadást megelőző kulisszajárás alkalmával a színpadtér mélységével, hangsúlyos és hangsúlytalan pontjaival ismerkedhettek a meghívottak. A színházi kellékesek körbeadták az első felvonásban szereplő homokkal megtöltött strucctojás nagyságú hungarocell tojásokat, a díszlet részét képező óriási kartontyúkokat és Johanna embernagyságú kardját. Az érdeklődők megtapinthatták a jelmezeket is, miközben az öltöztetők a kelmék színeiről meséltek. A függöny felgördülte előtt fejhallgató készüléken keresztül hallgatták meg a bevezető narrációt, amely ismertette a darab cselekményét, valamint a szereposztásra, a jelmezek leírására és a karakterek bemutatására is kitért. Az előadás alatt a dialógusok közötti szünetekben a pillanatnyi vizuális színpadi történések voltak hallhatók.

„Most először vagyok színházban mióta megvakultam. Ez a fajta előadás engem a régi rádiójátékokra emlékeztetett. Szerintem narráció nélkül is meg lehet érteni egy darabot, hiszen egy vak jól hallja honnan jön a hang, merről hallani a lépteket, ezekből az információkból is össze tudjuk rakni a képeket. Viszont az tény, hogy a narráció megkönnyíti a dolgunk, így egyszerűbb elképzelni a jeleneteket. Két éve veszítettem el a látásomat, és az, hogy megérinthettem a jelmezeket, a rajtuk lévő díszítéseket és csatokat, gazdagabb emlékeket idézett fel bennem. Ezzel a plusszal magát az anyag textúráját is láttam magam előtt, amikor elképzeltem a színészeket a színekkel és fényekkel együtt" - mesélt benyomásairól Kiss Katalin, aki a Szempont Alapítványnál értesült az előadásról.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG