A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, kicsit leegyszerűsítve az okozza, hogy az agyban ismeretlen okok miatt elsorvadnak, majd elpusztulnak azok a sejtek, amelyek a dopamint termelik. A dopamin egy hormon, amit az idegrendszer az ingerek közvetítéséhez használ. A Parkinson-kór előrehaladásával gyakorlatilag az történik, hogy az egész idegrendszerben lassan megszűnik az információáramlás, a kommunikáció.

A betegség tipikusan 50-60 éves kor után alakul ki, ezer emberből átlagosan 1-2-t érint, de ez az arány a 65 év feletti korosztályban akár a tízszeresére is emelkedhet. Általában évekbe telik, mire a tünetek annyira zavaróvá válnak, hogy orvoshoz forduljon a beteg, ezért csak becslések léteznek arra, hogy hány embert érint a Parkinson. Magyarországon 15 és 30 ezer közé teszik az érintettek számát, világszerte nagyjából 6 millióra. Tipikusan a modern kor betegségének tartják, de valójában már a középkorban is létezett.

Ismerd meg az ellenséged

Mivel a Parkinson tüneteit a dopamin hiánya okozza, a kezelésének fő iránya az, hogy a hormont külső forrásból pótolja a beteg - nagyjából úgy, ahogy a cukorbetegek beadják maguknak az inzulint, amit a hasnyálmirigyük már nem képes termelni. Ez sajnos csak tüneti kezelést jelent, ami ugyan a betegek életminőségét hosszú ideig képes javítani, és a betegség hatásait elfedni, de a Parkinson előrehaladtával nem csak a dopamint termelő, de az azt átvivő sejtek is elhalnak.

A teljes gyógymódot tehát az hozhatná el, ha sikerülne a sejthalál folyamatát megelőzni vagy visszafordítani. Ehhez persze először az kellene, hogy megértsük a folyamat elindulásának okát és mechanizmusát, de jelenleg sajnos ez sem megy. Ezen változtathat a 2013-ban elindított BRAIN projekt, amit tíz év alatt 300 millió dollárral támogat az amerikai kormány, és ami a kutatók reményei szerint olyan eredményeket hozhat az agykutatásban, mint a Human Genome Project hozott a kilencvenes években a genetikában.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: INDEX