Az autizmus spektrumba tartozó zavarok eredetét még mindig nem pontosan értjük. Úgy tűnik, a betegségnek genetikai eredete van, vagyis több gén együttes hatásának eredményeként jönnek létre a tünetek, a családokban halmozódik. Ugyanakkor a genetikai hajlam mellett környezeti tényezők is szerepet játszanak a zavar kialakulásában.
A környezeti tényezők közül már elég sokféle gyanúba keveredett az elutasító anyától kezdve a szoptatáshoz való hozzáálláson át az MMR-oltásig – ezeket nem sikerült igazolni. A zavar gyakoriságát jelenleg 0,6 %-ra becsülik a teljes populációban, bár a gyakoriság növekszik.
Egyes esetekben az autista babák már az első élethónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek, de az is előfordul, hogy csak a második vagy a harmadik életévben válnak nyilvánvalóvá a tünetek. A legfrisebb kutatások szerint azonban már ennél is korábban, magzatkorban történik valami a később autistaként diagnosztizált gyermekek fejlődésével: más ütemben gyarapodnak, más ütemben változik az agyuk mérete is, emellett egyes magzatkori kémiai ártalmak növelik a kórkép kialakulásának kockázatát.
Mi történik a huszadik héten?
Az autista spektrumba tartozó gyermekek agya és testméretei gyorsabban nőnek magzatkorban, mint az egészséges gyermekeké. Legalábbis egy új kutatás szerint a később autistává váló gyermekek a terhesség második trimeszterében végzett ultrahangon nagyobb fejkörfogat- és haskörfogat méretekkel és nagyobb méretű aggyal rendelkeztek, mint nem autista társaik.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 20. heti ultrahangon nagy méretekkel rendelkező babák autisták lesznek, vagy hogy magzati méretek alapján bárhogyan következtetni lehetne a későbbi betegségre. Sem azt nem jelenti, hogy meg kellene ijednünk, ha a magzati ultrahangon a babánk a nagyobb méretű tartományba esik!
Forrás: DÍVÁNY