Sokat változott a világ ahhoz képest, amikor az óvodában, iskolában örökmozgó, figyelni képtelen, nem egyszer agresszív gyermekeket egyszerűen rossznak, kezelhetetlen minősítették. Sokat, de nem eleget: bár a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, az ADHD (attention deficit or/and hiperactivity disorder) a neuropszichiátria egyik legtöbbet vizsgált és talán legtöbbet vitatott kórképe, szakértők szerint még mindig nagyon keveset tudnak róla az emberek. Így aztán annak ellenére, hogy Magyarországon ma 70 ezerre becsülik az érintettek számát, mindössze 20 ezren lehetnek, akik eljutnak szakorvoshoz, ám a tényleges gyógyszeres kezelésben részt vevő gyermekek száma a hazai gyermekpszichiáterek becslése alapján csupán 5 ezerre tehető.

Azaz, bár csaknem minden általános és középiskolai osztályra jut egy ADHD-s gyermek, 10 osztályból 7-ben olyan gyermeket oktatnak, aki nem jut a számára megfelelő terápiához, aki számára nem is keresnek megoldást. Mindennek oka lehet a zavar felderítetlensége, a stigmatizációtól való félelem éppen úgy, mint az, hogy a kór komplex, egyedi kezelést igényel.

Pedig mint arra Fehér Mihály, a Lilly Hungária ügyvezető igazgatója egy pénteki sajtóbeszélgetésén figyelmeztetett: a Corvinus Egyetem 2011-es felmérése szerint évente mintegy 33 milliárd forint terhet ró a nemzetgazdaságra a kezeletlen betegség, amelyet tovább tetéz a családok mintegy kilencmilliárdnyi terhe – jellemzően oktatási, egészségügyi és igazságszolgáltatási-bűnüldözési, valamint szociális kiadásokról van szó, amelyeket megspórolhatnánk. Valószínűleg ez lehetett az az érv, amely meggyőzte az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a gyógyszerek befogadásáról döntő testületeket: igaz, szemben az átlagos 1-1,5 év helyett az új szer befogadásáig hét esztendő telt el – mondta el Fehér Mihály, arra is emlékeztetve, hogy első kérelmük benyújtása idején, 2007-ben a kórt még nem ismerték el betegségként.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: MEDICALONLINE