Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, amely a gondolkodási és megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, valamint gyors leépüléssel jár. Szövettanilag a betegségre kóros fehérjéből, béta-amiloidból álló plakkok, valamint tau-fehérjét tartalmazó neurofibrilláris kötegek képződése jellemző.

Egyre több kutatási adat támasztja alá azt a feltételezést, miszerint az immunrendszernek valamiképp szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában, ám mindmáig rejtély, hogy a szervezet „őrző-védő” szolgálata pontosan miképp játszik közre a rettegett kór létrejöttében – olvasható a Duke honlapján a kutatásokat ismertető összefoglalóban.

Az egyetemen végzett egérkísérletek arra világítottak rá, hogy az agyat védeni hivatott immunsejtek valamilyen okból felfokozott „étvággyal” kezdik fogyasztani az arginin nevű aminosavat. Blokkolva ezt a folyamatot a vér-agy gáton átjutni képes kismolekulás gyógyszerekkel viszont megelőzhető az amiloid plakkok képződése és a memóriavesztés.

A kísérletekhez olyan genetikailag módosított egereket alkalmaztak, amelyek immunrendszere hasonlít az emberéhez. A tünetek fokozatos kialakulása az úgynevezett CVN-AD egereknél lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy vizsgálják az állatok agyát a betegség különböző stádiumában.

Az Alzheimer-kutatásban alkalmazott más egerekkel összehasonlítva a CVN-AD törzs egyedeinek agyában plakkok és a neurofibrilláris kötegek képződtek, csökkent a neuronok száma és megváltozott az állatok magatartása.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: PROAKTIVDIREKT