Az 1966-os születésű olasz négy, nem túl sikeres szezont töltött el a Forma1-ben 1991 és '94 között, majd néhány év kihagyás után egy ötödiket 1999-ben, többek közt a Minardi, a Jordan, a Lotus és a Williams színeiben. Zanardi viszont nem emiatt lett ismert.

A Forma1-es évek után ugyanis az IndyCarhoz köthető Champ Car sorozatban versenyzett, amikor egy 2001-es balesetbe csaknem belehalt. A sorozat németországi állomásán, a Lausitzringen az utolsó körökig vezetett, de a boxutcából kijőve egy másik versenyző, Alex Tagliani belerohant az autójába, szó szerint kettészelve mind a kocsit, mind Zanardit. A versenyző mindkét lábát elvesztette az ütközés alatt, és csaknem elvérzett: szinte csodaszámba ment a megmenekülése.

"Később megmutattak egy NASA-tanulmányt, ami azt járta körül, mi az a sérülés, amit az emberi test képes túlélni. Az a helyzet, hogy gyakorlatilag nekem halottnak kéne lennem" - anekdotázott felépülése után Zanardi, aki a balesetet követő kilencedik hónapban már ismét autóban ült: mégpedig a World Touring Car Campionship nevű versenysorozat résztvevőjeként.

"Attól, hogy nincs lábam, még tudok gyorsan vezetni" - mondta Zanardi, akinek egy speciális BMW 320-at építettek: egy olyan modellt, ahol a gáz- és a fékpedált műlábaival is tudta kezelni. Autóversenyzői pályafutását 2009-ig folytatta, az eltelt évek alatt pedig egy saját tervezésű műlábat is készíttetett magának, aminek segítségével akár úszni is tud.

2007-ben fedezte fel a kézzel hajtott kerékpárokat. Ugyanebben az évben, mindössze négyhétnyi edzés után indult a New York Maratonon, ahol ebben a kategóriában negyedik lett. Később építtetett egy szintén a saját tervein alapuló, karbonvázas kerékpárt, amivel akár hatvan kilométer per órás sebességgel is képes haladni.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: MEOSZ