Az amerikai Georg Eyser ha akart volna, sem indulhat paralimpián, a 20. század elején még fel sem merült, hogy a fogyatékkal élő sportolóknak külön versenyeket rendezzenek. A tornász vonatbalesetben vesztette el bal lábát, fából készített protézissel versenyzett. (Pistorius lehet a második, aki műlábbal indul olimpián). A faláb nem zavarta Eysert, az 1904-es Saint Louis-i olimpián egy nap alatt hat érmet, köztük három aranyat nyert, meglepetésre ugrásban is ő lett az első. Az éremhalmozó tornász az atlétikával is próbálkozott, a súlylökésből, távolugrásból és 100 méteres sprintből álló háromtusában azonban utolsó lett.

Az olimpiák történetében több magyar fogyatékkal élő sportoló is volt. A vízilabdázó Halassy Olivér három olimpián vett részt, két aranyat és egy ezüsérmet nyert. Bal lábszárát nyolcéves korában egy villamosbaleset miatt amputálták. Egészen addig futballistának készült, de nem adta fel sportolói álmait, úszni kezdett. A medencében nem érződött, hogy a csonkolt lába miatt hátrányban lenne. Hosszútávú gyorsúszó- és folyamúszó-bajnokságokat nyert, 1931-ben 1500 méteres gyorsúszásban Európa-bajnok is lett. Az úszás mellett vízilabdázni kezdett, 1931-ben ebben a sportágban is Eb-t nyert. Már az 1928-as olimpián is játszott Komjádi Béla válogatottjában, de akkor csak az ezüstérem jött össze a csapatnak. A következő két olimpián azonban már verhetetlen volt a magyar válogatott, melynek az egyik vezéregyénisége Halassy volt.

A sportlövő Takács Károly két aranyérmet is nyert az olimpiákon, pedig 1938-ben egy gránát miatt elvesztette jobb kézfejét, addig azzal fogta a pisztolyt. A hihetetlen akaraterejű sportoló ballal mindent megtanult újra, és visszaküzdötte magát a legpontosabb lövök közé, 1948-ban és 1952-ben, ötalakos gyorspisztolyban szerzett olimpiai címei is ezt bizonyítják.

A tőrvívó Rejtő Ildikónak hallászavarai miatt nem jósoltak nagy jövőt a sportban, de ötszörös olimpiai résztvevőként két aranyat, három ezüstöt és két bronzot nyert.

Halassyhoz hasonlóan Natalie du Toit is a nyíltvízi hosszútávúszást válaszotta. Du Toit egy motorbaleset miatt vesztette el bal lábszárát, ez törte ketté jól induló úszókarrierjét. Az amputációja után fél évvel már ismét edzett, hosszabb számokra készült a medencében, de rájött, ott nincs esélye, a lábtempó döntő jelentőségű a fordulóknál.  A nyílt vízen ez nem jelent akkora előnyt, így du Toitnak is jobb esélyei vannak a hosszútávúszásban. A dél-afrikai úszónő a pekingi olimpián bizonyított először,10 kilóméteren a 16. lett.Alig pár héttel később a paralimpián szerzett öt aranyérmet a Tőrös Károllyal készülő úszó. Du Toit a shanghaji úszó-vb-n is elindult, 10 kilométeren 39. lett az 56 fős mezőnyben.

Tovább a teljes cikkre

Forrás: SPORT GÉZA