Az összegyűjtött anyag támpontot adhat minden olyan ember vizsgálatához, ahol a beszéd hiánya miatt nehéz a szokásos módszerekkel pontos diagnózist felállítani.

A konferencia második részében a szervezők beszámolnak a 2015. évi, Közép-Kelet Európai Augmentatív, Alternatív Kommunikáció (AAK) Konferenciáról, amelyet idén Kisinyovban rendeztek. A térségben a Bliss Alapítvány kiemelkedő szakmai szerepének köszönhetően munkatársaik több előadást is tartottak.

Azok az emberek, akik olyan központi idegrendszeri sérüléssel jönnek a világra, vagy később szereznek olyan sérülést, hogy súlyos mozgássérülésük beszédszerveikre is kiterjed, rendkívüli izolációban élik mindennapjaikat. Helyváltoztatásuk, táplálkozásuk, higiéniai szükségleteik kielégítése segítséggel is nehézkes, hosszú időt vesz igénybe – helyzetük kiszolgáltatott. A beszédképtelen, mozgássérült személyek számára a megszólalás lehetősége sem adottság. Kérdéseiket nem tudják feltenni, gondolataikat, kétségeiket nem tudják közölni. A beszéd hiánya miatt gyakran értelmi fogyatékosnak vélik őket, mert a rendelkezésre álló intelligencia vizsgálatok szóbeli válaszokat, vagy viszonylag jó kézügyességet igényelnek. A beszéd- és mozgás hiánya rendkívüli frusztrációt képes okozni, melynek kifejezésére alig van eszközük, az azzal való megküzdésre pedig csak magukban találhatják meg az erőt, mert érzéseiket, gondolataikat az őket gondozók legfeljebb saját magukból kiindulva próbálhatják meg egy-egy adott helyzetben megérteni.

A beszéd egyszerre eszköze és csatornája a gondolatcserének. Társadalmi részvételünk fontos eleme. Közös megegyezésen alapul, használatában mégis egyéni, az önkifejezés módja. Ha az ilyen súlyos sérült gyermekek időben kapnak segítséget a számukra megvalósítható kommunikációs lehetőségekben való fejlődésükhöz, kinyílik előttük a világ: lehetővé válik, hogy ha nem is a környezetükben megszokott sebességgel, de ők is aktív résztvevői lehessenek a családjuk, baráti körük életének, véleményüket megoszthassák, kérdéseikre választ kapjanak.

A modern gyógypedagógiai diagnosztikai szemléletben a diagnosztika a legritkább esetben egyszeri alkalom. Folyamatos és rendszeres visszacsatolást ad, és része annak a növendékek komplex kommunikáció-fejlesztési munkájának. Rendkívül fontos a kiindulási helyzet körültekintő, alapos ismerete ahhoz, hogy az egyénre szabott fejlesztési célokat, módokat és lehetséges utakat ki tudjuk tűzni. Nincs két egyforma sérülés, minden egyénnek a maga számára megfelelő és megvalósítható lehetőségeket kell elérhetővé és használhatóvá tenni.

Ehhez a munkához kívánnak az Aki Amit Kérdez… kiadvány szerzői segítséget nyújtani minden szakember számára, aki súlyos mozgássérült, nem beszélő gyermekekkel, fiatalokkal vagy felnőttekkel dolgozik, ezért foglalták össze 30 év közös vizsgálati és fejlesztési munkájának elsősorban a diagnosztikában kialakult gyakorlatukat.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: REHABPORTÁL