Akik nem tudnak megtanulni beszélni, és a mozgásállapotuk miatt a hagyományos jelnyelvet sem tudják elsajátítani AKK-ra (alternatív és augmentatív kommunikáció segítségére) van szükségük. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megalkotott Mousense egy ilyen fejlesztés. „A fejegér használatakor a monitor fölé helyezett webkamera, követve a fejnek, az arcnak a mozgását a szoftver segítségével aktiválja az egér kurzorát a képernyőn, így biztosítva lehetőséget azon emberek számára, akik hagyományos módon nem tudják használni a számítógép egerét. Bármelyik végtag mozgatása fejegérré alakítható, amely fontos, ha valaki csak a lábát tudja használni" – hangsúlyozta Miksztai-Réthey Brigitta, aki kutatótársaival karöltve olyan fejlesztőprogramokon dolgozik, amelyekkel a kommunikációsérült fiatalok képesek a számítógép segítségével kifejezni magukat. 

A kutatócsoport a Segítő Kommunikáció Módszertani Központ (SKMK) súlyosan, halmozottan sérült növendékeivel dolgozik együtt. A Bliss Alapítvány által 1993 óta pályázatok és adományok segítségével működtetett központba az ország különböző területéről érkeznek kommunikációfogyatékos fiatalok állapot felmérésre és fejlesztési javaslatokért. Mint Miksztaitól megtudtuk, olyan speciális területről van szó, ahol nem lehet sablonmegoldásokban gondolkodni. A növendékeknél egyenként keresik azt a módot, amivel a leginkább önállóvá tudnak válni, és a legjobban ki tudják fejezni gondolataikat. „A fej mozgását nehéz precízen irányítani, ezért a fejegér használatának megtanulása hosszú és fárasztó folyamat. A motiváció fenntartásához a játékos, szórakoztató szoftverek nyújtanak segítséget" - érzékeltette a szituáció összetettségét Miksztai, aki egyrészt informatikai segítséget nyújt az eszközök és szoftverek használatához, másrészt ő adja a visszajelzést a programozóknak a felmerülő nehézségekről. „A probléma az, hogy kevesen vannak azok, akiknek megfelelő a számítógépes ismerete. A gyógypedagógusoknak kell a segítség, hogy megismerjék az eszközöket és magabiztosan használva a programokat egyedül tarthassák meg a foglalkozásokat."

Több agilis szakember dolgozik az „Európai Léptekkel a Tudásért" kutatóegyetemi TÁMOP-program támogatásával működő projektben. Az SKMK-ban gyermekorvos, logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor figyeli és segít elemezni a fejlesztőfeladatok során fellépő reakciókat. Az egyetemen programozók készítik a szoftvereket, ezen felül több hallgató játékprogramok készítésével kapcsolódik a munkába. Matematikusok elemzik az eredményeket, mesterséges intelligencia kutatók a rásegítő mechanizmusok kutatásával segítik a fejlesztést.

Sokszor egy-egy SKMK növendék által definiált céljaik vannak. „Egy fiú hagyományos módon tudja használni a számítógépet és az egeret, de rossz tartásának orvoslására javasolta a gyógypedagógus a fejegeret, melynek használatakor kénytelen egyenesen ülni, és azon izmait használni, amit egyébként elhanyagol." De egyéni kérés a Mousens mobiltelefonos operációs rendszereken futó változatának az elkészítése is. „Van egy kislány, aki novemberben tölti a tizennyolcadik életévét és nagy álma egy fejegérrel használható mobiltelefon, hogy sms-t írhasson." A közeli cél, hogy a megfigyelt egyéni viselkedési jegyeket a webkamera kép alapján felismerve a számítógép jelezni tudja használójának lelkiállapotát, de az is, hogy a kurzor szemmozgással történő működtetését kifejlesszék.

A kutatócsoport hosszú távú célkitűzése, hogy a klasszikus módon kommunikálni nem tudók önálló számítógép használók lehessenek, és minél aktívabban kivehessék részüket a társasági életből. „Reméljük, hogy találunk újabb forrásokat, és a kutatóegyetemi státuszunk nem szűnik meg" - bizakodik Miksztai-Réthey Brigitta. A kutatások ugyanis pénzbe kerülnek, ám a létrehozott eszközöket ingyenesen nyújtják az érintetteknek.

Tovább az eredeti cikkre

Forrás: KÖZELKÉP HÍRÜGYNÖKSÉG